Milivoj Dežman
| Milivoj Dežman | |
| Született | 1873. augusztus 30.[1] Zágráb |
| Elhunyt | 1940. június 24. (66 évesen)[1] Zágráb |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Milivoj Dežman (Zágráb, 1873. augusztus 30. – Zágráb, 1940. június 24.) horvát irodalomkritikus, író, újságíró és orvos volt.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]Apja, Ivan Dežman is orvos és író volt. A gimnáziumot 1891-ben Zágrábban végezte, 1891–97-ben Bécsben és Prágában folytatott orvostudományi tanulmányokat.[2] Eleinte a zágrábi Irgalmas Nővérek Kórházának orvosa volt, majd a tüdőbetegségek specialistájaként a Brestovacnak, a Zágráb melletti Sljemenben található tuberkulóziskezelő központnak egyik alapítója, 1908 és 1920 között pedig vezetője is volt.[2] 1920-ban a tartományi kormány szociálpolitikai osztályának vezetője, a szociálpolitikai minisztérium vezetője, 1921-től az igazgatóság tagja, 1926–1934-ben. a „Tipografija” grafikai és kiadói intézet igazgatója.[2] 1898-ban Bécsben elindította a „Mladost” horvát modernista irodalmi folyóiratot, majd a legjelentősebb modernista folyóiratoknak, a „Hrvatski salon” (1898) és a Život (1900-01) folyóiratok szerkesztője és munkatársa volt.[2] 1903-ban Ksaver Šandor Gjalskival a „Vienac” folyóiratot szerkesztette. Szerkesztőként (1906–14) és az „Obzor” folyóirat munkatársaként hozzájárult a lap magas szakmai színvonalához.[3] 1900-ban a Horvát Írószövetség egyik alapítója volt.[2] A két háború között több évig a Jugoszláv Újságíró Szövetség elnöke,[2] a Horvát Írószövetség elnöke és a PEN klub tagja.
Irodalmi tevékenysége
[szerkesztés]Irodalmi tevékenységét kritikával és modernista programok írásával kezdte. Már 1888/89-ben jelentkezett a gimnáziumi almanachban „Domovina” című versével, kritikákkal és cikkekkel. Első elemző szövegét 1897-ben a horvát irodalom lehetőségeiről a prágai „Hrvatska Misli”ben jelentette meg.[3] A modern kor kritikájának egyik úttörőjeként számos irodalmi és színházi előadást, valamint eredeti novellát és színdarabot publikált a Vienacban, a Nadában, az Agramer Tagblattban, az Obzorban, a Mladostban, a Savremenikben, a Životban, a Ljetopis JAZU-ban és más folyóiratokban.[3] Többnyire Ivanov álnéven írt, de néha más neveket is használt. A fiatalok ideológusaként, olyan programokat írt, amelyekben szembeszállt az irodalom hagyományőrzőivel, azt tartva, hogy az íróknak ki kell fejezniük egyéniségüket és harcolniuk kell az alkotói szabadságért.[3] Karikatúrájával (Protiv struje) saját elméleti elképzeléseit próbálta megvalósítani az irodalomban. A modern individualizmus gondolatával átitatott színműveket is írt. „Svršetak” című művét 1897-ben, a boszniai történelmi legenda alapján írt „Kneginja Jelenát” pedig 1901-ben mutatták be Zágrábban. Ugyanebben az évben vitte színre August Šenoa „Zlatarovo zlato” című művét is.[2]
1906-től abbahagyta az irodalmi tevékenységet, és főként újságírással foglalkozott, mellyel Josip Juraj Strossmayer politikai eszméit képviselte. 1918-ban részt vett a Nemzeti Tanács munkájában, és Ivan Lorkovićcsal megalapította a Horvát Közösséget.[3] A szeptember 6-i diktatúra bevezetése után alkotmánytervezetet és memorandumokat írt (a legfontosabbakat 1934-ban) a diktatórikus rezsim ellen. Politikai cikkeket és beszédeket publikált a Pokret, a Hrvatska misao, az Obzor, a Nova Europa, a Hrvat, a Jutarnji list, a Večera, a Svijet, a Samouprava és más folyóiratokban). Az újságírók szervezetében is tevékenykedett, például ő kezdeményezte az Újságírók Házának építését.[2] Rendszeresen publikált szakmai és népszerű orvosi cikkeket, különösen a szájszárazság kezelésével és megelőzésével kapcsolatban a Liečnički viestnikben, az Arstherapyban, valamint más orvosi újságokban és brosúrákban.[3]
Emlékezete
[szerkesztés]N. Škrabe és A. Dedić „Lady Šram” című musicaljét, amelyet 1991-ben mutattak be Zágrábban, Dežman érzelmes kapcsolata ihlette Ljerka Šram zágrábi színésznővel.
Művei
[szerkesztés]- Kneginja Jelena (Ivanov néven) Zagreb 1901.
- Sušica. Zagreb 1902.
- Protiv struje (Ivanov néven) Zagreb 1903.
- Južnoslavensko pitanje (Ivanov néven). Zagreb 1918.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Dežman, Milivoj. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
- ↑ Šicel: Miroslav Šicel - Hrvtaski biografski leksikon: Dežman, Milivoj. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1993) (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
