Mihailo Lalić
Mihailo Lalić | |
Született | Михаило Лалић 1914. október 7. Trepča , Andrijevica, Montenegrói Királyság |
Elhunyt | 1992. december 30. (78 évesen) Belgrád, Szerbia és Montenegró |
Állampolgársága |
|
Nemzetisége | szerb |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihailo Lalić témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mihailo Lalić (Trepča, Andrijevica, 1914. október 7. – Belgrád, 1992. december 30.) montenegrói és szerb[2][3][4][5][6][7] író volt.
Élete
[szerkesztés]1914-ben született az északkelet-montenegrói Trepča (Andrijevica önkormányzat) faluban. Fontosabb regényei: „Svadba”, „Zlo proljeće”, „Raskid”, „Hajka”, „Ratna sreća”, és mesterműve, a „Lelejska gora”.
A „Ratna sreća” című regényéért 1973-ban elnyerte a NIN-díjat (a NIN magazin díja az év regényéért), a „Lelejska gora” című regényéért pedig az első „Njegoš-díj” kitüntetettje volt. Regényeiben Montenegró modernkori történelmének főbb eseményeit, különösen a világháborúkat, valamint a kommunista partizánok és a királypárti csetnikek közötti harcokat ábrázolta.
Herceg-Noviban és Belgrádban élt, tagja volt a montenegrói és a szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának , amelynek alelnöke volt. Tagja volt a SKOJ-nak és a kommunista pártnak is. Belgrádban halt meg 1992-ben.
Bibliography
[szerkesztés]Short stories
[szerkesztés]- Izvidnica (The Patrol) (1948)
- Prvi snijeg (The First Snow) (1951)
- Na mjesečini (In the Moonlight) (1956)
- Posljednje brdo (The Last Hill) (1967)
Novels
[szerkesztés]- Svadba (The Wedding) (1950)
- Zlo proljeće (The Evil Spring) (1953)
- Raskid (Separation) (1955)
- Lelejska gora (The Mountain of Cries) (1957, 1962)
- Hajka (The Pursuit) (1960)
- Pramen tame (The Lock of Darkness) (1970)
- Ratna sreća (The Luck of War) (1973)
- Zatočnici (The Advocates) (1976)
- Dokle gora zazeleni (Until the Mountain Turns Green) (1982)
- Gledajući dolje na drumove (Looking Down on the Roads) (1983)
- Odlučan čovjek (Determined Man) (1990)
Magyarul
[szerkesztés]- Siralomhegy (Lelejska gora) – Magvető, Budapest, 1967 · fordította: Dudás Kálmán
- A sötétség sugara (Pramen tame) – Zrínyi, Budapest, 1970 · fordította: Csala Károly
- Gonosz tavasz (Zlo Proljece) – Európa, Budapest, 1975 · ISBN 963070269x · fordította: Dudás Kálmán · illusztrálta: Kass János
- Hadiszerencse (Ratna sreca) – Európa, Budapest, 1978 · ISBN 963-07-0942-2 · fordította: Dudás Kálmán
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ НИН online. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
- ↑ Čitač knjiga. digitalna.nb.rs . (Hozzáférés: 2018. október 20.)
- ↑ Jovan Deretic: Kratka istorija srpske knjizevnosti. www.rastko.rs . (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ - Crnogorski đaci bez najvećih pisaca. www.politika.rs . (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Nova ratna proza. www.vreme.com . [2018. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Zaborav nad zlim prolećem (Serbian (Latin script) nyelven). www.novosti.rs . (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ Radisavljević, Z.: Posveta Mihailu Laliću. Politika Online . (Hozzáférés: 2018. december 13.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihailo Lalić című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.