Belgrádi Egyetem
Belgrádi Egyetem | |
Alapítva | 1808 |
Alapító | Dositej Obradović |
Hely | Szerbia, Belgrád |
Típus |
|
Tanulólétszám | 75 047 (2017) |
Rektor | Vladimir Bumbaširević (2012. október 1. – ) |
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 49′ 07″, k. h. 20° 27′ 27″44.818611°N 20.457500°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 07″, k. h. 20° 27′ 27″44.818611°N 20.457500°E | |
A Belgrádi Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgrádi Egyetem témájú médiaállományokat. |
A Belgrádi Egyetem (szerbül Универзитет у Београду / Univerzitet u Beogradu) Szerbia legrégebbi és legfontosabb egyeteme. Több mint 89 000 hallgatóval és 4200 alkalmazottal jelenleg Délkelet-Európa legnagyobb egyeteme.
Az egyetem 31 karból és nyolc tudományos kutatóintézetből áll. A karok vagy tagozatok akadémiai jellemzőiktől függően öt csoportba vannak osztva: biotechnikai, társadalomtudományi, orvosi, természettudományi és matematikai karok, valamint műszaki tudományi karok.
Története
[szerkesztés]Alapítása
[szerkesztés]A mai belgrádi egyetem előfutára 1808-ra nyúlik vissza, amikor a középiskolát Dositej Obradović szerb felvilágosító alapította az első szerb felkelés során. Miután a felkelést 1813-ban leverték, kezdetben bezárták, és csak 1863-ban hozták létre újra a három technológiai, jogi és filozófiai karral. 1905. február 27-én a középiskolát hivatalosan egyetemmé alakították.
A 20. század első fele
[szerkesztés]A Belgrádi Egyetem hatalmas növekedést és terjeszkedést ért meg a második világháború előtti években, különösen a második Jugoszlávia megalakulása után.
A 20. század második fele
[szerkesztés]Az 1960-as és 1970-es években az egyetem jelentős regionális és nemzetközi oktatási intézménnyé fejlődött. Sok más országból érkező hallgatót képeztek itt. A szocialista Jugoszláviában az egyetemet tovább bővítették, ugyanakkor hatalmas állami és ideológiai befolyásnak volt kitéve.
Az 1980-as évek óta az egyetemi programok minősége az ország politikai instabilitása miatt romlott. Az ezt követő jugoszláviai háborúk miatt 1990-től egyre nagyobb volt a pénzhiány, és a minőség jelentősen visszaesett.
A Slobodan Milošević-kormány idején az egyetem külső politikai nyomással és a tudományos és közigazgatási autonómia hiányával szembesült. Az 1990-es évek közepétől a Belgrádi Egyetem a politikai ellenzék felismerhető központjává vált Szerbiában. Hatalmas kormányellenes tüntetéseket rendeztek a belgrádi hallgatók és professzorok. 1996 végén, 1997 elején terveket szőttek a Milošević-kormány ellen, aminek eredményeként 1998-ban létrehozták az Otpor hallgatói tiltakozó mozgalmat, amely nagyban hozzájárult a kormány 2000-es megdöntéséhez.
21. század
[szerkesztés]Milošević bukásával, 2000. október 5-én fontos lépéseket tettek a tanítás lehetőségeinek és minőségének javítása érdekében. Az országban számos reform zajlott a felsőoktatásban. Azóta az egyetem nagy erőfeszítéseket tett belső struktúrájának javítására. A minőség ismét emelkedett, de még mindig van lemaradás.
A Belgrádi Egyetem alapító tagja a bloxberg – nemzetközi blokklánc tudományos konzorciumnak.[1]
Belgrádi Egyetemi Könyvtár
[szerkesztés]Az egyetemi könyvtár az egyetlen Carnegie könyvtár Közép- és Kelet-Európában.
Karok
[szerkesztés]
|
|
Személyiségek
[szerkesztés]Az egyetemhez számos ismert személyiség kapcsolódik, akik tanultak, kutattak vagy tanítottak benne.
Ezen személyek listája megtalálható a Belgrádi Egyetem híres embereinek listájában
1931-től két évig jogi karra járt Lazar Brankov, a Rajk-perben elítélt kommunista politikus.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Története az egyetem honlapján (angolul)
- Vezetői (angolul) Archiválva 2021. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Belgrad című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.