Michnay László
| Michnay László | |
| Született | 1893. július 28. Békéscsaba |
| Elhunyt | 1965. október 30. (72 évesen) Szingapúr [1] |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Foglalkozása | adventista lelkész, unióelnök |
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (1964. május 5.)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michnay László (Békéscsaba, 1893. július 28. – Szingapúr, 1965. október 30.)[1] adventista lelkész, egyházelnök, a Szabadegyházak Tanácsa főtitkára.
Élete
[szerkesztés]Korai évei
[szerkesztés]A szarvasi evangélikus tanítóképzőben végezte tanulmányait.[1] Fiatalemberként két, Szatmár megyei nyomorúságos kis községben, Szatmárcsekén és Kölcsén tanítóskodott.[1][3]
A háború kitörése után, 1914-ben mint önkéntes vonult be és a frontra került. A századforduló nacionalizmusából itt, a lövészárok mocskában ábrándult ki. Több évre fogságba esett.[1] Ezalatt megtanult oroszul és a későbbiekben (40-es évek) nyelvtudását fel tudta használni, hogy embereket mentsen meg a katonai atrocitásoktól.[1] Megismerkedett a munkásmozgalommal és egyben csalódott a hivatalos egyházban. Hazakerült és otthon, mint tanító, először községi, majd a járási, végül a megyei direktórium tagja volt.[3]
A két háború között
[szerkesztés]A Tanácsköztársaság bukása után az elcsapott egyházi tanító az öngyilkosság gondolatával foglalkozott, amikor bujkálása közben befogadták és rejtegették a békéscsabai adventisták.[3] Végighallgatta Zeiner Alajos próféciamagyarázatát és elfogadta Jézust a személyes megváltójának.[1] 1920-ban megkeresztelkedett és csatlakozott az adventista egyházhoz.[3]
Először könyvevangélistaként dolgozott Békéscsabán, Békésen, Hódmezővásárhelyen, Szegeden.[1] Rátermettségét látva az egyház a németországi lelkészképzőbe küldte. 1920 decemberétől 11 hónapig a Friedensau-i adventista lelkészképzőben tanult, majd vizsgái után 1921 decemberétől, mint segédlelkész dolgozott Rákospalotán, Budapesten, Kiskunfélegyházán stb.[3]
1921-ben nősült (felesége: Bach Jolán).[1] A házasságából tíz év alatt nyolc gyermek született, de közülük kettő már pár hónaposan meghalt.[1]
1925-ben lelkésszé szentelték, majd 1926-tól a Közép-Magyar Egyesület egyházterület vezetője, 1930–1934 között a Kelet-Magyar, majd 1934–1936 között a Tiszántúli Egyházterület vezetője volt; ekkor Miskolcon lakott.[1]
1936 őszén a magyarországi adventista egyház elnökévé választották. Elnöksége alatt fellendült az egyház addig is jelentős karitatív munkája. 1937-ben Tápiószelén, majd 1938-ban Vattán nyitotta meg kapuit az egyház „öregek Otthona”.[3]
A II. világháború
[szerkesztés]Az egyik élharcosa lett az üldözött és 1939-től betiltott kisegyházak vallásszabadságának. Miután az adventisták összejöveteleit is betiltották, az egyház 1941 januárjában névváltozással: a Bibliakövetők Felekezete név felvételével szerveződött, így sikerült ideiglenesen, korlátozott legális lehetőséget biztosítani az istentiszteletek megtartásához.[4]
Elutasította az akkori hamis elméleteket, miszerint Isten bünteti a zsidó népet – aminek alapján voltak, akik minden lelkiismeretfurdalás nélkül álltak a „büntetés-végrehajtók” soraiba.[1] 1943 októberében prédikációsorozatiban tiltakozott a zsidóüldözés ellen. Bátran mondta a szószékről:
- „Arra szólítalak fel benneteket keresztény testvéreim, hogy a most divatos zsidóüldözésben ne vegyetek részt. Krisztus Urunkat akkor szolgáljátok hűen és igazán, ha a zsidókat, mint felebarátaitokat nem gyűlölitek, nem üldözitek, sőt a mi Urunk Jézus akarata szerint a megvédésükre siettek.” [1]
Véleményét, ha kellett, újságokban is közzétette. Szembeszállt Kolosváry-Borcsa Mihállyal is, aki a hírhedt „fajvédő gondolat” élharcosa volt.[1]
A fajgyűlölet dühöngése idején, a budapesti Székely Bertalan utcában, – ahol az adventista egyház székhelye volt, – menekültszállást létesített, és élete és családja kockáztatása révén mintegy 18 üldözött zsidót rejtegetett, köztük Várnai Zseni költőnőt és férjét, Peterdi Andort.[5][6] A vezetésével az egyház különböző helyszíneken több mint 60 zsidó ember életét mentette meg.[7]
Részben az ő kezdeményezésére gyűltek össze első tanácskozásukra az üldözött kisegyházak, baptisták, metodisták, adventisták, szabadkeresztyének, ókatolikusok képviselői 1944 októberében a Szabad Egyházak Tanácsának megalakítására. Hazánkban ez az egyik legrégebbi ökumenikus szervezet.[3]
A II. világháború után
[szerkesztés]1953-ig volt az adventista egyház elnöke, majd 1958-tól 1960-ig, teljes nyugalomba vonulásáig a Szabadegyházak Tanácsának ügyvezető titkára.[3][8]
1964-ben az a megtiszteltetés érte, hogy megkapta a faültetés jogát a jeruzsálemi Yad Vashem parkban.[9] Ez viszont már nem valósult meg, hanem évekkel később a hozzátartozói ültették el a fát a parkban.[1]
1965-ben Ausztráliába indult, hogy az ott élő két lányát meglátogassa. Útközben, Szingapúrban hunyt el, 72 évesen. Testét innen szállították tovább Sydneybe, végső nyughelyére.[1]
Díjai
[szerkesztés]- A Világ Igaza-díj 1964-ben.[10][11]
Emlékezete
[szerkesztés]2006-ban egy emléktáblát avattak fel a tiszteletére a budapesti Székely Bertalan u. 13. szám alatt, ahol egykor a legtöbb menekültet bújtatta.[7]
Művei
[szerkesztés]Művei, többnyire brosúrák:
- Mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?; Vallásos Iratok Nemzetközi Kiadóhivatala, Bp., 1930
- Imádkozzunk! Felolvasások az imahétre; Gyarmati-Bősz Ny., Bp., 1942
- A boldogság titka; Gyarmati-Bősz Ny., Bp.,
- A világ orvosa; Gyarmati-Bősz Ny., Bp.,
- Egyetlen segítő; Gyarmati-Bősz Ny., Bp.,
- Hozzád kiáltunk, Uram!; Gyarmati-Bősz Ny., Bp., 1943
- Rövid bibliaórák; H. N. Adventisták felekezete, Bp., 1947
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Erdélyi László: Egy ember az embertelenségben, ISBN 9638724013
- ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ a b c d e f g h Szigeti J.: Egy Peterdi Andor versről és Michnay László emlékéről, Theologiai Szemle (1966)
- ↑ Theologiai Szemle, 1973 / 11-12. szám / Hazai Szemle
- ↑ Erdélyi László: Megtalálni helyemet Isten nagy világrendjében (2004)
- ↑ The Righteous Among The Nations. The Righteous Among The Nations. (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ a b ÉKEMBER, Michnay László emlékére. www.docuart.hu. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Rajki Zoltán: A H. N. Adventista Egyház története Magyarországon 1945–1958 között
- ↑ Amerikai Magyar Népszava, 1983. július-december (84. évfolyam, 26-52. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
- ↑ "Egyházi mentések" (Wallenberg.hu)
- ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
További információk
[szerkesztés]- Egy ember az embertelenségben. Emlékirat Michnay Lászlóról; szerk. Erdélyi László; Dunamelléki Egyházterület, Bp., 2006
- Ékember – Michnay László és társai emlékére (youtube)