Michael A. Jackson
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Michael A. Jackson | |
| Született | 1936. február 16. (88 éves)[1] |
| Állampolgársága | brit |
| Gyermekei | Daniel Jackson |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michael Anthony Jackson (Birmingham, 1936. február 16. –) angol informatikus és független informatikai tanácsadó Londonban, valamint vendégkutató az angliai Open Universityn.[2]
Életrajz
[szerkesztés]Birminghamben született, szülei Montagu M. Jackson és Bertha (Green) Jackson. Jackson Harrowban a Harrow Schoolban tanult, Londonban. Christopher Stratchey volt az egyik tanára, akinek támogatásával megírta első programját. 1950-től 1958-ig klasszikusokat tanulmányozott a Merton Főiskolán, Oxfordban.[3] Egyik barátja volt a két évvel idősebb C. A. R. Hoare. Mindketten érdeklődtek a logika iránt, amit a klasszikusok tanulmányozásának részeként tanítottak Oxfordban.
Az 1960-es diplomája után mérnökinformatikusként és tanácsadóként kezdett el dolgozni a Maxvell Stamp Associatesnek Londonban. Itt tervezte, írta és tesztelte első programjait assemblyben, IBM és Honeywell gépekre. Jackson megtalálta a hivatását, ahogy 2000-ben visszaemlékezett: „Habár elővigyázatos tervező – aprólékos folyamatábrákat rajzoltam kódolás előtt – és lelkiismeretes tesztelő voltam, rájöttem, hogy a programozás nehéz volt, és az eredmény nagy eséllyel téves...”[4] Az információs rendszerek tervezésének nagy szüksége volt egy szervezett megközelítésre.
1964-ben Jackson csatlakozott egy új tanácsadó céghez, a John Hoskyns and Companyhez, Londonban. 1971-ben megalapította a saját cégét Michael Jackson Systems Limited néven. Az 1960-as években egy „megbízhatóbb és szisztematikusabb programozási módszer” után kezdett el kutatni.[4] Hozzájárult a feltörekvő moduláris programozás megmozduláshoz, így találkozott Larry Constantine-el, George H. Mealy-vel és még másokkal egy 1968-as szimpóziumon.[4] Az 1970-es években Jackson kifejlesztette a Jackson Structured Programminget (JSP). Az 1980-as években John Cameronnal kifejlesztette a Jackson System Developmentet (JSD). Ezután az 1990-es években kifejlesztette a Problem Frames Approachot.
Másodállású kutatóként az AT&T Labs Researchnél Pamela Zave-vel létrehozta a megosztott funkciójú elrendezést (Distributed Feature Composition),[5] egy virtuális szerkezetet a telekommunikációs szolgáltatások részletezésére és implementációjára.
Jackson 1997-ben szoftverfejlesztési módszerekre Stevens-díjat kapott.[6]
1961-ben elvette Judith Wendy Blackburnt.[3] Négy fiuk született, akik közül Daniel szintén informatikus az MIT-n.[7]
Munkássága
[szerkesztés]Jackson számos módszert dolgozott ki. Mindegyik módszer egy szélesebb területet fed le, mint az előző, és olyan ötletekre épül, amelyek már megjelentek, de az előzőkben még nem voltak teljesen kidolgozottak. A könyveit sorrendben olvasva láthatjuk gondolkodásmódjának fejlődését.
Jackson Structured Programming
[szerkesztés]A Jackson Structured Programming (JSP) volt az első szoftverfejlesztési módszer, amit Jackson fejlesztett. Ez egy programtervezési módszer, amit a Programtervezés alapjai nevű könyvében írt körül.[8] A JSP különálló programok tervezését fedi le, nem pedig rendszerekét.
Jackson System Development
[szerkesztés]A Jackson System Development (JSD) volt a második szoftverfejlesztési módszer, amit Jackson kifejlesztett.[9] A JSD egy szoftverfejlesztési módszer nemcsak különálló programokra, hanem teljes rendszerekre. A JSD-t legjobban információs rendszereken lehet alkalmazni, de könnyen kiterjeszthető valós idejű beágyazott rendszerek fejlesztésére is. A JSD-t a Rendszerfejlesztés című könyvében fejtette ki.
Problem Frames Approach
[szerkesztés]A Problem Frames Approach volt a harmadik rendszerfejlesztési módszer, amit Jackson kifejlesztett. Mindenféle szoftverek különböző aspektusú fejlesztésére koncentrál, nem csak az információs rendszerekre. Először a Szoftverkövetelmények és specifikációk nevű könyvében jelent meg, majd később a Problémakeretek nevű könyvében fejtette ki jobban. A Problémakeretek Használata és Fejlesztése[10] néven rendezett első nemzetközi szakmai találkozót az ICSE’04 keretében tartották meg Skóciában, Edinburghben.
Publikációi
[szerkesztés]Könyvei:
- 1975. A programtervezés alapelvei ISBN 0-12-379050-6
- 1983. Rendszerfejlesztés ISBN 0-13-880328-5
- 1995. Szoftverkövetelmények és specifikációk ISBN 0-201-87712-0
- 1997. Üzleti folyamatok végrehajtása
- 2001. Probléma keretek: szoftverfejlesztési problémák elemzése és strukturálása ISBN 0-201-59627-X
Sok esszéjét és kutatási dokumentációját összegyűjtötték a következő könyvben:
- 2010. Szoftverkövetelmények és szoftvertervezés: Michael Jackson, szerk. Bashar Nuseibeh és Pamela Zave. ISBN 978-0-557-44467-0
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ Michael Jackson (not the singer) Consultancy & Research in Software Development. Accessed 24 April 2009.
- ↑ a b Merton College Register 1900–1964. Oxford: Basil Blackwell, 457. o. (1964. november 4.)
- ↑ a b c Jackson, Michael (April–June 2000). „The Origins of JSP and JSD: a Personal Recollection”. IEEE Annals of Software Engineering 22, 61–63, 66. o.
- ↑ Distributed Feature Composition - Accessed 28 August 2018
- ↑ Previous Stevens Recipients Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Accessed 24 April 2009.
- ↑ Jackson, Daniel: Daniel Jackson. CSAIL Faculty Pages. (Hozzáférés: 2009. január 9.)
- ↑ Jackson, M. A. (1975). Principles of Program Design. Academic Press, 1975
- ↑ A System development method Archiválva 2012. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.. M. A. Jackson, 1982
- ↑ First International Workshop on Applications and Advances in Problem Frames. [2007. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 27.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael A. Jackson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
