Mexikói hajnalka
Mexikói hajnalka | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Botanikai illusztráció Rafinesque Sylva telluriana című művében
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Ipomoea corymbosa (L.) Roth | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mexikói hajnalka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói hajnalka témájú médiaállományokat és Mexikói hajnalka témájú kategóriát. |
A mexikói hajnalka (Ipomoea corymbosa) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó faj, amelyet korábban a ma már felszámolt Turbina növénynemzetségbe sorolták be, Turbina corymbosa név alatt.
A Közép- és Dél-Amerikában őshonos kúszónövényt ugyan már a polihisztor Rafinesque (1783–1840) leírta 1838-ban,[1][2] azonban csak a 20. század közepén derült ki, hogy az aztékok ebből a növényből nyerték az orvoslásukban nagy szerepet játszó ololiuqui nevű drogot, amit mexikói indiánok még ma is használnak. Ők a növény magjainak eldörzsölésével, majd vízben vagy alkoholtartalmú italban való feloldásával narkotikumot készítenek, amit elfogyasztva rövid időn belül abba a hallucinációs állapotba kerülnek, amelyben hitük szerint már kapcsolatba tudnak lépni isteneikkel, szellemeikkel, s ennek köszönhetően például gyógyulást kérhetnek tőlük.[3]
Az amerikai indián őslakók vallási szertartásaik alkalmával más növényeket is felhasználtak hasonló célból. Az aztékok által szintén alkalmazott tlitliltzin vagy tlilitzin nevű drogot később az kék hajnalka (Ipomoea tricolor) magjaival, míg a zapotékok által használt badoh negro nevű drogot a mexikói ibolyaszulák (Ipomoea violacea) magjaival azonosították.[4]
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]A mexikói hajnalka az amerikai kontinens trópusi vidékein (Közép- és Dél-Amerikában) őshonos növényfaj. Máshová behurcolták mint dísznövényt, egyes helyeken meg is honosodott (például az ausztráliai Queensland északkeleti részén, illetve Malézia és a Fülöp-szigetek egyes részein).
A tengerparti területektől egészen 750 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható az alföldek és a felföldek esőerdőiben, illetve az esőerdők által visszahódított területeken.
A spanyol krónikások a XVI. században számoltak be az aztékok által „tlitlitzin”-nek nevezett növény jövőbe látó és rituális használatáról. Fogyasztása tovább folytatódott Mexikó déli területein, de a tlitlitzin azonosságát a hajnalkával csak 1900 környékén ismerték fel.
Az azték bennszülöttek körében ez az egyik legelterjedtebb entheogen. A magoknak LSA-t tartalmaznak, hatóanyagai a D-lizergsav-amid, lizergol és a turbicorin. A turbicorin stimulálja a központi idegrendszert. Az LSA természetes triptamint tartalmaz, ami vegyileg nagyon hasonló az LSD-hez. Az entheogen magok közül a farózsához áll a legközelebb.
Megjelenése
[szerkesztés]A mexikói hajnalka fás szárú kúszónövény, szára legfeljebb 5 cm átmérőjű. Lehántott kérgű szárának a zöldbabéra (Phaseolus vulgaris) emlékeztető illata van. Szárának keresztmetszetén a kérgen belüli részben koncentrikus gyűrűk helyezkednek el. A benőtt kéregrészek kis mennyiségű vizes, tejes nedvet termelnek.
Levelei nyelesek, a levélnyél vékony, 2–6,5 cm hosszú; a levéllemez szív alakú, 3,5–4,5 cm széles, 11–14 cm hosszú.
Virágai mintegy 3 cm átmérőjűek, a párta pedig trombita alakú az ilyen formán összenőtt öt sziromlevélnek köszönhetően. A párta színe nagyrészt fehér, kivéve a pártacső alapjának középső, barna-gesztenyebarna színű részét, valamint a sziromlevelek cimpái közötti, halványzöldes krémszínű toldásokat. A porzólevelek a pártacső alapjához közel nőttek rá a pártacsőre, a porzószálak alsó fele aranyszínű szőrökkel borított. A bibeszál két, gömbszerű bibében végződik.
A termés alján hártyás szárnyakként marad vissza az elszáradt virágkehely öt összenőtt szirma, a termés tetején pedig 1–2 mm-es csúcsként az egész bibeszál vagy egy része. A magvak rövid, barna szőrökkel borítottak. Az endospermium kemény, olajtartalmú, teljesen beburkolja a szikleveleket. Sziklevelei kétcimpájúak, a magban elhelyezkedve többszörösen, bonyolult formába gyűrtek, s átjárják az endospermiumot; a gyököcske mintegy 3 mm hosszú.
A magoncon megjelenő sziklevelek nyelesek, lemezeik megőrzik magbéli kétcimpás alakjukat: a cimpák 25–40 mm hosszúak, 10–13 mm szélesek, a levéllemez főere a cimpákat követve villásan kettéágazik, levélnyelük 18–25 mm hosszú. Az első valódi levélpár mindegyikének lemeze már szív alakú, viszont még kisebbek (6–7 cm szélesek, 7–8 cm hosszúak), mint a későbbi levelek; levélcsúcsuk hosszan kihegyezett; a főérrel együtt rendszerint 5-7 levélér indul ki a levélvállból; levélnyelük 6–7 cm hosszú; levélalapuk szív alakú. A palánta szára már kezd csavarodni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2017. június 1.)
- ↑ http://www.biodiversitylibrary.org/item/32191#page/427
- ↑ Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 218. o.
- ↑ http://www.elsevier.es/en-revista-neurologia-english-edition--495-pdf-S2173580814001527-S300
Források
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20160403055406/http://keys.trin.org.au/key-server/data/0e0f0504-0103-430d-8004-060d07080d04/media/Html/taxon/Turbina_corymbosa.htm
- A(z) „Turbina corymbosa (L.) Raf.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2017. június 1.)
- Ipomoea corymbosa (L.) Roth Plants of the World Online
További információk
[szerkesztés]- http://keyserver.lucidcentral.org/weeds/data/media/Html/turbina_corymbosa.htm
- https://npgsweb.ars-grin.gov/gringlobal/taxonomydetail.aspx?id=310542
- https://plants.usda.gov/core/profile?symbol=TUCO
- http://swbiodiversity.org/seinet/taxa/index.php?taxon=50511
- https://www.britannica.com/plant/ololiuqui
- https://www.britannica.com/plant/Turbina#ref118427
- https://www.britannica.com/plant/Convolvulaceae#ref288183
- https://www.britannica.com/topic/drug-cult#toc40530
- https://www.britannica.com/topic/drug-use/Social-and-ethical-issues-of-drug-abuse#ref467041
- http://www.biodiversitylibrary.org/openurlmultiple.aspx?id=p7430241%7Cp7430357%7Cp7430473%7Cp7430575
- http://www.biodiversitylibrary.org/page/7430575#page/427/mode/1up (A CIKKBEN MIÉRT MÁS? http://www.biodiversitylibrary.org/item/32191#page/427)
- http://www.uniprot.org/taxonomy/139766
- http://www.eol.org/pages/70963/overview
- http://waynesword.palomar.edu/mornglor.htm Archiválva 2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/Taxonomy/Browser/wwwtax.cgi?lvl=0&id=139766
- https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=30893#null
- http://www.gbif.org/species/5341706
- http://zipcodezoo.com/index.php/Turbina_corymbosa
- https://link.springer.com/article/10.1007/BF02178840
- http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031942200880218
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/13918826
- http://www.samorini.it/doc1/alt_aut/lr/osmond_olol.pdf
- http://www.nrcresearchpress.com/doi/abs/10.1139/m62-018#.WUXJuGjyjIU
- http://www.biodiversitylibrary.org/part/168542#/summary
- https://www.jstor.org/stable/4253057?seq=1#page_scan_tab_contents
- http://www.maps.org/research-archive/psychedelicreview/v1n3/013302hof.pdf
- http://www.iss.it/binary/drog/cont/Rivea_corymbosa.pdf[halott link] (OLASZ, DE VAN FORRÁSJEGYZÉK)
- http://medical-dictionary.thefreedictionary.com/Rivea+corymbosa
- https://web.archive.org/web/20090316071819/http://www.drugs.com/dict/rivea-corymbosa.html
- http://www.druglibrary.org/schaffer/lsd/child6.htm
- https://www.etsy.com/listing/212991946/rivea-corymbosa-turbina-corymbosa-seeds (REKLÁM JELLEGŰ)
- http://worldherbals.com/en/rivea-corymbosa-ololiuhqui-p-33 Archiválva 2017. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (REKLÁM JELLEGŰ)
- https://maya-ethnobotanicals.com/herbs/visionary/rivea-corymbosa Archiválva 2018. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (REKLÁM JELLEGŰ)
- https://web.archive.org/web/20181126180811/https://consciouswholesale.com/smartshop/seedsofthegods/seeds-zaden/ololuihqui/ (REKLÁM JELLEGŰ)
- http://www.entheology.org/edoto/anmviewer.asp?a=343 (TÉNYLEG A FORRÁSOKBÓL KÉSZÜLT?)