Meredith Thring

Meredith Thring
Született	1915. december 17.
Elhunyt	2006. szeptember 15. (90 évesen)
Foglalkozása	mérnök feltaláló
Iskolái	Trinity College Malvern College
Kitüntetései	Fellow of the Royal Academy of Engineering Fellow of the Institution of Engineering and Technology Fellow of the Institution of Mechanical Engineers Fellow of the Institute of Physics
Sablon • Wikidata • Segítség

Meredith Wooldridge Thring (Melbourne, 1915. december 15. – Exmouth, 2006. szeptember 15.) brit feltaláló, mérnök, futurológus, egyetemi tanár és író.

Élete

Ausztráliában született, négy éves volt, amikor szüleivel Angliába költözött. A Malvern College-ben kezdte tanulmányait, később a cambridgei Trinity College-n matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányai végeztével a Brit Szénhasznosítási Kutatószövetség égéstani laboratóriumának vezetője lett. 1940-ben vette feleségül Margaret Hooley-t (aki 1986-ban hunyt el), két fia és egy lánya született. 1946-ban a Brit Vas- és Acélkutató Szövetség akkor létrehozott fizikai kutatócsoportja vezetője lett. 1950-ben a sheffieldi egyetemre ment, ahol 1953-ban az Üzemanyag Technológia és Vegyészmérnöki Tanszék vezetőjévé vált. 1964-ben a londoni egyetemen a Gépészmérnöki Tanszék vezetője lett, itt egészen 1981-es nyugdíjazásáig maradt.

1938-ban elnyerte az Institute of Fuel hallgatói érmét, valamint az Iron and Steel Institute Hadfield-érmét. 1962 és 1963 közt az Üzemanyag Intézet elnöke volt. A Fizikai Intézet, az Energia Intézet, a Gépészmérnöki Intézet, a Mérnöki és Technológiai Intézet és a Vegyészmérnöki Intézet munkatársa volt. A Királyi Mérnöki Akadémia egyik első tagja volt.

Aktívan kutatta a robotikát, több munkájában is e témával foglalkozott. Készített egy lépcsőn járni képes robotot, egy önállóan működó tűzoltórobotot és egy asztaltisztító robotot is. Nyugdíjazása után a fejlődő országok megsegítésére alapította meg a Power Aid nevű szervezetet. 1969-ben azt jósolta, hogy a jövőben a gyárak nagyrészt automatikusak lesznek, egy központi számítógép irányítja őket, s emiatt az emberi munkahét 10 - 20 órára csökken. Tanulmányozta az égést, illetve az energiatermelés egyéb formáit, az International Flame Research Foundation egyik alapítója volt.

Munkái

• The domestic open fire: a survey of research prior to 1937 M.W. Thring (London, 1938)
• The influence of port design on open-hearth furnace flames J.H. Chesters & M.W. Thring (1946)
• Air Pollution. Based on papers given at a conference held at the University of Sheffield, September 1956. szerk: M. W. Thring (London: Butterworths Scientific Publications, 1957)
• Pilot plants, models, and scale-up methods in chemical engineering R. E. Johnstone & M. W. Thring (New York: McGraw-Hill 1957)
• The science of flames and furnaces M.W. Thring (London, Chapman & Hall 1952)
• Nuclear propulsion edited by M.W. Thring (London, Butterworths 1960)
• Pulsating combustion : the collected works of F.H. Reynst szerk: M.W. Thring (Oxford, Pergamon, 1961)
• The science of flames and furnaces, 2nd edition M.W. Thring (London, Chapman & Hall, 1962)
• The principles of applied science M. W. Thring (Oxford, Pergamon, 1964)
• Engineering: An outline for the intending student M. W. Thring, 1972
• Man, machines and tomorrow M.W. Thring, 1973
• Energy and Humanity M. W. Thring & R. J. Crookes, 1974
• Machines, masters or slaves of man? M.W. Thring, 1974
• Strategy for Energy M. W. Thring, 1975
• How to invent M.W. Thring, 1977
• The engineer's conscience M.W. Thring & E. R. Laithwaite, 1980
• Robots and telechirs : manipulators with memory, remote manipulators, machine limbs for the handicapped M.W. Thring, 1983
• Quotations from G.I.Gurdjieff's Teaching: A Personal Companion M. W. Thring, 1998

Források

• Meredith Thring archives
• Rövid életrajza az Imperial College honlapján

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Meredith Thring című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.