Ugrás a tartalomhoz

Mende Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mende Jenő
SzületettMendl Jenő
1883. június 3.
Bátorkeszi
Elhunyt1945. január 15. (61 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Mende Jenő, Mendl (Bátorkeszi, 1883. június 3.Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 15.)[1] fizikatanár, ismeretterjesztő szakíró.

Élete

[szerkesztés]

Mendl József (1852–1920)[2] izraelita elemi iskolai tanító és Müller Anna (1852–1932)[3] fia. Középiskolai tanulmányait a Szent Benedek-rend esztergomi Szent István Gimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett mennyiségtan–természettan szakos diplomát. Tanári munkáját 1905-ben Cegléden, az állami főgimnáziumban kezdte. 1912-ben a fővárosi Szent István Gimnáziumhoz, majd 1925-ben a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz került, s 1940-ben ebből az iskolából ment nyugdíjba. 1921-ben két könyve jelent meg, az egyiket a radioaktivitásról, a másikat a rádióról írta. A Drótnélküli telegráfia című könyve elnyerte a Természettudományi Társulat Bugát-díját, és a Rauer-díjat. A továbbiakban még két könyve jelent meg a rádióról. Ő volt hazánkban az egyik első rádióamatőr.

Szakírói és fordítói munkásságának eredményeként sok száz írása jelent meg a Mathematikai és Physikai Lapok, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, az Uránia, a Természettudományi Közlöny, és más lapok hasábjain.

1941 után származása miatt neve már nem szerepelhetett nyomtatásban. Három évig kényszerű hallgatás volt a része, azután eltűnt az ostromlott Budapesten. Halálának okozója egy gránátszilánk volt, mely a budapesti gettóban érte, a Kazinczy utca 41. szám alatt.

Művei

[szerkesztés]
  • A drótnélküli telegráfia (1921)
  • A világok keletkezése. Írta: Svante August Arrhenius. Fordította. (Budapest, 1921)
  • A radioaktív anyagok (Budapest, 1922)
  • Mennyiségtani érettségi feladatok gyűjteménye: gimnáziumok és reáliskolák számára (Budapest, 1923)
  • A rádió-telefon. Kultúra és Tudomány, 47. (Budapest, 1924)
  • Elektron és atom (Budapest, 1925)
  • A rádiótelegráf és rádiótelefon (Budapest, 1925)
  • Kepler (Budapest, 1930)
  • A kezdő fizikus (Budapest, 1931)
  • A légköri elektromosság felhasználása (Budapest, 1931)

Cikkei

[szerkesztés]

Ceglédi állami főgimnázium ért.

  • A trigonometriai anyag beosztása. Földmérések (1910-1911. évfolyam, 1-23 1.)

Természettudományi Közlöny

  • A Napról szóló ismeretek haladása (1910, 1911)
  • A mágneses sugarakról (1912)
  • Röntgen-féle sugarak szerkezete (1912)
  • Újabb mozzanatok a drótnélküli telegráf és telefon haladásában (1913)
  • A pozitív sugarakról; Az elemek keletkezése és átalakulása (1913)
  • A telegrafon (1914)
  • Elektromos hullámok keletkezésének újabb módja (1914)
  • Újabb haladás a képek telegráfozásában (1914)
  • A drót nélküli telegráfia jeleinek megvédése idegen állomásoktól (1914)
  • Léghajók és repülőgépek felszerelése drótnélküli telegráffal (1914)
  • A tenger alatt járó hajók messzelátója (1914)
  • Léggömbök és tenger alatt járó hajók kormányzása távolból elektromos hullámokkal (1914)
  • A kisülési sugarak (1914)
  • Új tábori fényjelző (1915)
  • Drótnélküli telegráf és telefonállomás (1915)
  • A fényszórók (1915)
  • A napfogyatkozás jelenségei (1915)
  • Mozgóképek készítése repülő ágyúgolyókról napfényben (1916)
  • A Δ-sugarakról
  • Új rendszerű drótnélküli telegráf (1917)
  • Az alumínium térfoglalása az elektrotechnikában (1917)
  • Mechanika és kultúra. Fordítás.
  • Rövid hullámhosszak a rádióban (1926)
  • Újabb megfigyelések a rövidhullámok alkalmazásában (1927)
  • Watt James (1936)
  • Évfordulók az elektromosság körében (1936)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]