Ugrás a tartalomhoz

Melles Emil

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melles Emil
Született1857. március 16.[1]
Napkor
Elhunyt1932. március 19. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagörögkatolikus pap
SírhelyeÚj köztemető (138/6-1-3/4)
A Wikimédia Commons tartalmaz Melles Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Melles Emil (Napkor, 1857. március 16. – Budapest, 1932. március 19.) görögkatolikus parókus, plébános és főesperes. A Révai nagy lexikon munkatársa.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Melles Demeter/Dömötör áldozópap (1829–1917)[3][4] és Karczub Jolán voltak (1836–1897).[5] A gimnáziumot Ungváron és Szatmárnémetiben végezte el. Teológiai tanulmányait Ungváron és Esztergomban tanulta (1874–1878). 1878–1881 között püspöki helyettesi titkár volt Ungváron. 1879. december 3-án pappá szentelte Pásztélyi Kovács János a Munkácsi egyházmegyében. 1881–1898 között kisdobrai helyettes lelkész volt. 1887–1888 között az ungvári Görög Szertartási Katolikus Hitszónok folyóirat szerkesztője volt. 1890–1899 között a Bodrogközi Esperesi Kerület esperesévé nevezték ki.

1893–1905 között a Szent Kereszt Naptára szerkesztőjeként dolgozott. 1898–1905 között Szatmárnémetiben parókus volt. 1900–1905 között Szatmári főesperes, 1900-tól a Görög Szertartás Katholikus M-ok Országos Bizottságának Szatmár vármegyei elnöke lett. 1905-ben az első budapesti görögkatolikus lelkész és szekszárdi címzetes apát lett. 1905-ben megszervezte a Szegényház téri (ma: Rózsák tere) egyházközséget, melynek 1932-ig parókusa volt. 1909. szeptember 1-én a Szentszék engedélyével egyházközségében áttért a Gergely-naptár használatára. 1910. október 16-án az ó-egyház szláv nyelv helyett bevezette a görög lit. nyelvet.

Az ungvári Keletben és más újságokban cikkezett a magyar lit. nyelvnek és a Gergely-naptárnak a görögkatolikus egyházban való bevezetéséért. 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került. 1913-ban Budapesti főesperes volt. 1914-ben szentszéki ülnök lett. 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsos lett.

Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található (138/6-1-3/4.).

Melles Emil görögkatolikus áldozó-pap, egyházi író sírja Budapesten. Új köztemető: 138/6-1-3/4.

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Nátolya Ilona (?-1956) volt. Hat gyermekük született: Emil Tivadar (1881), N. Géza (1882–1961), Berta (1883), Béla István (1885–1904), Janka Ilona (1887) és Jolán Veronika (1891).

Művei

[szerkesztés]
  • A görög katolikus egyház szert-ainak értelmezése (Ungvár, 1878)
  • A görög szert. katholikus egyház ünnepeinek értelmezése (Eger, 1878, 1899)
  • A dicséret áldozata. Imakönyv (Ungvár, 1883)
  • Nagy Szt. Bazil atya szent és isteni liturgiája (Debrecen, 1890)
  • Görög szertartású katholikus liturgika (Ungvár, 1891)
  • Vasárnapi és ünnepnapi apostolok és evangéliumok (Eger, 1892)
  • A Szt. Bazil Társ. és annak irod. iránya (1896)
  • Jertek imádjuk Krisztust! Görög szertartásu katholikus vagyis ó-hitű ima és énekeskönyv (1896)
  • A naptáregyesítés (1898)
  • Anthologion szeptember és október hónapokra (Szatmárnémeti, 1905)
  • Az Oltáriszentség kultusza a görög katholikus egyházban (Budapest, 1929)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Melles_Emil&oldid=27447408”