Meller Dezső
| Meller Dezső | |
| Született | Meller Dávid 1882. január 3. Győr |
| Elhunyt | 1948. után |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Meller Péter |
| Foglalkozása | építészmérnök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Meller Dezső, született Meller Dávid (Győr, 1882. január 3.[1] – 1948 után) magyar építészmérnök, műépítész.
Életpályája
[szerkesztés]
Meller József és Paskesz Janka fiaként született. Középiskoláit Győrött, egyetemi tanulmányait Münchenben végezte 1903-ban építészmérnöki oklevelet nyert. Oklevele elnyerése után Olaszországban, Franciaországban és Németországban folytatott tanulmányokat. Hazatérte után 1906-ban önálló építészeti irodát nyitott. 1912. április 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Honig Rozinával.[2] Miután megözvegyült, 1919. december 23-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 16 évvel fiatalabb Kmetyko Ilonát.[3]
Az első világháborúban tűzharcos volt.[4] Hadnagyként vonult hadba és az orosz fronton teljesített szolgálatot. Az általános leszerelésnél mint százados szerelt le. A háborút követően folytatta építészeti hivatását és számos díjat nyert különböző pályázatokon. Nevezetesebb alkotásai közé tartozik a szentendrei városháza, illetve a röjtöki Nagy Elek-kastély. Több bérházat és villát is tervezett.
Két fia közül az idősebb eltűnt a szovjet fronton, míg Péter nevű fia (1923–2008) művészettörténész lett.
Az első világháború előtt több premodern házat is tervezett. Alkotásai közül ismert többek között egy 1897-ben épült villa kapuzatának átalakítása, 1924-ből. Baráti köréhez tartozott Babits Mihály és Ady Endre Csinszkája is.
Az ő neve alatt dolgozott a háború után a Tanácsköztársaság alatti szereplései miatt építészeti munkájától eltiltott Lessner Manó.
Ő tervezte még:
- 1911: bérház, Budapest, Dózsa György út 80.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a győri ortodox izraelita hitközség születési akv. 1/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 321/1912. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 4646/1919. folyószáma alatt.
- ↑ A császári és királyi 4. hadtestparancsnokság által kiállított 255/917. sz. igazolvány szerint.
- ↑ Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI–VII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2006. ISBN 9789639535374 (Budapest építészeti topográfiája III.), 213. o.
Források
[szerkesztés]- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, ISBN 9789631266917 és ISBN 9789631297454 I. kötet
- Magyar Nemzet [1] Archiválva 2018. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932), 848. o.[2]
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]