Melegkedvelő szubmediterrán cserjések

A melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) a kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae R. Tx., 1952) növénytársulástani rendjének egyik, Magyarországon is elterjedt társulástani csoportja.

Elterjedésük, termőhelyük

Ezek az enyhén mezofil jellegű cserjések Közép-Európában és a szubmediterrán övben nőnek — Közép-Európában főleg a mészkedvelő, termofil bükkösök (sziklaerdők, Cephalanthero-Fagion) szegélyein, nálunk a cseres–tölgyesek, illetve az Alföldön a gyöngyvirágos tölgyesek, ritkábban az alföldi gyertyános–tölgyesek szegélyén, leggyakrabban pedig az ezen erdők irtásain kialakított legelőkön, határmezsgyéken verődnek fel.

Cserjéik viszonylag magasak, sűrűn nőnek. A csoport hazánkban kevéssé tanulmányozott.

Jellemző fajaik

• mezei juhar (Acer campestre),
• deres tarackbúza (Elymus hispidus),
• kígyóhagyma (Allium scorodoprasum),
• nyúlárnyék (Asparagus officinalis),
• veresgyűrű som (Cornus sanguinea),
• tarka koronafürt (Securigera varia),
• mogyoró (Corylus avellana),
• cseregalagonya (Crataegus laevigata),
• egybibés galagonya (Crataegus monogyna),
• csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus)
• bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus),
• kökény (Prunus spinosa),
• varjútövis (Rhamnus cathartica) és
• különböző rózsafajok (Rosa agrestis, Rosa canina, Rosa elliptica, Rosa zalana).

Rendszertani felosztásuk

Magyarországon csoportnak három társulása nő:

• galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-Crataegetum Soó, (1927) 1931),
• fagyal-kökény sövény (Ligustro-Prunetum R. Tx., 1952),
• madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs 1961,

Források

• Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai
• Kevey Balázs, 2008: Magyarország erdőtársulásai