Kökénycserjések
A kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae, illetve Prunetalia[1] R. Tx., 1952) a száraz és mezofil cserjések (avagy száraz cserjések és erdőszegélyek, Rhamno-Prunetea Rivas-Goday et Borja-Carbonell 1961) növénytársulástani osztályának egyetlen, Magyarországon is előforduló rendje.
Elterjedésük, termőhelyük
[szerkesztés]Túlnyomórészt száraz, meleg erdőszélek másodlagos cserjevegetációi. Típusos termőhelyeik:
- a hegyvidékek déli lejtőin,
- az erdős sztyepp öv erdeinek szegélyén (löszön és homokon), illetve
- az erdők kivágása után önálló vegetációtípusként maradnak fenn.
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]Magyarországon a rend három társuláscsoportjának összesen nyolc társulásával képviselteti magát:
1. melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) három hazai társulással:
- galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-Crataegetum Soó, (1927) 1931),
- fagyal-kökény sövény (Ligustro-Prunetum R. Tx., 1952),
- madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs 1961,
2. kontinentális sztyeppcserjések (Prunion spinosae Soó, 1947) három hazai társulással:
- csepleszmeggyes (Prunetum fruticosae Dziubaltovski 1926),
- törpemandulás (Prunetum tenellae Soó, 1947
- sajmeggysövény (Cerasetum mahaleb Oberd. & T. Müller, 1979),
3. szubkontinentális sziklai cserjések (Spiraeion mediae Borhidi & Varga Z., 1999) két hazai társulással:
- déli gyöngyvesszőcserjés (Helleboro odori-Spiraeetum mediae Borhidi & Morschhauser, 2003 ass. nova hoc loco),
- középhegységi gyöngyvesszőcserjés (északi gyöngyvesszőcserjés, Waldsteinio-Spiraeetum mediae (Mikyska 1931) Máthé & Kovács, 1964)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ NÉR — Nemzeti Élőhely-osztályozó Rendszer. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)