Melchior von Diepenbrock
| Melchior von Diepenbrock | |
 | |
| Született | 1798. január 6.[1][2][3][4][5] Bocholt |
| Elhunyt | 1853. január 20. (55 évesen)[1][2][3][6][4] Schloss Johannisburg |
| Állampolgársága | porosz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Wrocław Cathedral |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melchior von Diepenbrock témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báró Melchior Ferdinand Joseph von Diepenbrock (Bocholt, Észak-Rajna-Vesztfália, 1798. január 6. – 1853. január 20.) boroszlói hercegpüspök és bíboros.
Élete
[szerkesztés]Bonnban a katonai iskolába járt, az 1815-ös napóleoni háborúkban mint a 13. porosz honvédezred önkéntese vett részt. A háború után családjának barátjához, Johann Michael Sailerhez ment a bajorországi Landshutba, és ott előbb az államtudományokat, majd a teológiát tanulta. Sailert követte Regensburgba, ahol 1823. december 27-én pappá szentelték. Amikor Sailer regensburgi püspök lett, Diepenbrock mint titkár, majd mint kanonok és vikárius működött volt mestere, későbbi kebelbarátja oldalán. 1845-ben boroszlói hercegpüspök lett. A legmostohább viszonyok között vette át az egyházmegye kormányzását. A papság egy részénél a fegyelem meglazult, az egyházmegyében egyházellenes szellem és irányzat kezdett lábrakapni, amely állami pártfogásban részesült. Mindezek ellenében apostoli buzgalommal és eréllyel lépett föl. Gyermekszemináriumot és a teológusok számára konviktust alapított, a papság számára lelkigyakorlatokat, a hívők számára missziókat honosított meg. 1849-ben a porosz hadsereg ideiglenes tábori vikáriusává nevezték ki. 1850-ben IX. Piusz pápa a bíborosi méltósággal ruházta föl. Összes vagyonát végrendeletileg egyházmegyei célokra hagyta. Fiatalkorában foglalkozott az irodalommal is, prédikációi és püspöki pásztorlevelei irodalmi becsűek.
Munkái
[szerkesztés]Levelek
[szerkesztés]- 18 levél Ida Hahn-Hahn grófnőnek 1850. január 13-tól 1852. február 14-ig[7]
- Annette von Droste-Hülshoffnak, Maximilian-Friedrich von Droste zu Hülshoff komponista unokahúgának írt levelei[8]
- Sämmtliche Hirtenbriefe (Münster, 1853)
- Briefe von Sailer, Diepenbrock und Passavant (Frankfurt, 1860)
Írások
[szerkesztés]- Geistlicher Blumenstrauß aus spanischen und deutschen Dichter-Gärten, den Freunden der christlichen Poesie dargeboten., Johann Esaias von Seidel, Sulzbach/Regensburg, 1826 (Sammlung).
- Heinrich Susos, genannt Amandus, Leben und Schriften, Regensburg, 1829
- Zum Andenken an Alfred Stolberg, des Grafen Friedrich Leopold von Stolberg seligen Sohn. Pustet, Regensburg, 1835
- Gesammelte Predigten, Regensburg, 1841–1843
- Hirtenbrief des hochwürdigsten Herrn Fürstbischofes von Breslau, Melchior Freiherr von Diepenbrock, an den gesammten ehrwürdigen Clerus und alle Gläubigen des Bisthums bei seinem Amts-Antritte erlassen. Heinrich Richter, Breslau 1845; 3. Auflage in Kommission bei G. Ph. Aderholz (Druck und Papier von Heinrich Richter), Breslau, 1845
- Flämmisches Still-leben nach Conscience. (Regensburg, 1845)
- Gesammelte Predigten (Regensburg, 1841, 3. kiadás 1849)
- Hirtenbriefe Sr. Eminenz des Cardinal-Fürstbischofs von Breslau, Melchior Freiherrn von Diepenbrock, Doctor der Theologie, Ritter etc. etc. („Mit Genehmigung Sr. Eminenz des Cardinal-Fürstbischofs. Der Erlös ist für die Herstellung der vom heiligen Willibrordus erbauten St. Martin’s Pfarrkirche zu Emmerich am Rhein“), Aschendorff, Münster, 1853.
Irodalom
[szerkesztés]- Heinrich Förster: Cardinal und Fürstbischof Melchior von Diepenbrock. Ein Lebensbild. Von seinem Nachfolger auf dem bischöflichen Stuhle. 2. Auflage, F. Hirt, Breslau, 1859
- Karl Kastner: Breslauer Bischöfe. Ostdeutsche Verlags-Anstalt, Breslau, 1929
- Alexander Loichinger: Melchior Diepenbrock. Seine Jugend und sein Wirken im Bistum Regensburg (1798–1845) (=Beiträge zur Geschichte des Bistums Regensburg 22, ISSN 0522-6619). Verein für Regensburger Bistumsgeschichte, Regensburg, 1988. Zugleich: Diss., München, 1987
- Joseph Hubert Reinkens: Melchior von Diepenbrock. Ein Zeit- und Lebensbild. Fernau, Lipcse, 1881
- Johannes Horsthemke: Melchior von Diepenbrock als Übersetzer spanischer Dichtungen (=Deutsche Hochschulschriften, Alte Reihe 14). Hänsel-Hohenhausen, Egelsbach, 1992, ISBN 3-89349-001-9. Zugleich: Diss., Münster (Westfalen), 1913 (1 Mikrofiche)
- Alfons Nowack: Briefwechsel des Kardinals Diepenbrock mit Gräfin Ida Hahn-Hahn vor und nach ihrer Konversion. München, 1931
- Alfons Nowack: Ungedruckte Briefe von und an Kardinal Melchior von Diepenbrock. Nach dem im Erzbischöflichen Diözesanarchiv zu Breslau vorhandenen Material. (mit Imprimatur des A. Kardinal Bertram Erzbischof von Breslau) Breslau, 1931
- Alfons Nowack: Briven van Conscience an Melchior Baron von Diepenbrock, prinsbisschop van Breslau. Breslau, 1932
- Alfons Nowack: Gedenkblätter an Kardinal Diepenbrock. Breslau, 1934
- Wilhelm Strobl: Kardinal Melchior Freiherr von Diepenbrock, Fürstbischof von Breslau, und der fürstlich Thurn und Taxissche Rat und Prinzenerzieher Joseph Strobl. Eine Freundschaft in Briefen. Zur 100. Wiederkehr des Todesjahres des Kardinals. Nürnberg, 1953 (Freie Schriftenfolge der Gesellschaft für Familienforschung in Franken, 5).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Discogs (angol nyelven)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Fritz Reuter Literaturarchiv Berlin
- ↑ Wilderich von Droste zu Hülshoff: Annette von Droste-Hülshoff im Spannungsfeld ihrer Familie. Band XI. der Reihe Aus dem deutschen Adelsarchiv. Starke Verlag, Limburg (Lahn), 1997, ISBN 3-7980-0683-0
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X