Mehmet Dërralla
| Mehmet Dërralla | |
.jpg) | |
| Született | 1843 Gradec |
| Elhunyt | 1918 (74-75 évesen) Podgorica |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mehmet Dërralla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mehmet Rushdi Dërralla pasa (nevének ejtése mɛhmɛt dəɾaɫa; Gradec, 1847 – Podgorica, 1918) albán katonatiszt, politikus. Az albán nemzeti függetlenségi mozgalom, majd a nemzetállammá válás fegyveres felkeléseinek jeles alakja, 1912–1913-ban Albánia első hadügyminisztere volt.
Nevének további ismert változatai: Mehmet Derralla, Mehmet Dralla, Mehmet Kalkandeleni.
Életútja
[szerkesztés]Apja, Hasan Dërralla Kalkandelen környéki nagybirtokos, a korai albán nemzetiségi mozgalmak ismert alakja volt. A fiatal Derralla üszküpi és manasztiri tanulmányait követően konstantinápolyi katonai tanintézetek hallgatója volt. Az oszmán hadseregben kezdte meg katonai karrierjét, s egészen a tábornoki rangig vitte, elnyerve a pasai címet is. Magas katonai tisztségeket töltött be Bagdadban, Aleppóban és Szalonikiben, majd a mai Macedónia területére helyezték át. Az albán függetlenségi mozgalom kiteljesedésével, a Prizreni Liga 1878-as megalakításával katonai pályáját elhagyva a független Albánia ügyének szentelte életét. 1881-ig, a liga szétveréséig Sulejman Vokshi legközelebbi harcos- és munkatársai közé tartozott.
Később aktívan kivette részét az 1899-ben alapított Pejai Liga tevékenységéből. A szervezetet az oszmán hatóságok 1900-ban szétverték, Dërrallát börtönbe vetették, majd Irakba deportálták. Száműzetéséből csak 1908-ban, az ifjútörökök által meghirdetett általános amnesztiát követően térhetett vissza szülőföldjére. 1910 és 1912 között prominens alakja, szervezőegyénisége volt a Porta-ellenes fegyveres felkeléseknek, s egyik parancsnoka lett az első Balkán-háború idején harcoló koszovói albán redifalakulatnak. Harcolt az albán területeket elfoglaló szerb és montenegrói erők ellen is, legfőképpen a Fehér- és a Fekete-Drin vidékén.
1912. november 28-án részt vett az Albánia függetlenségét deklaráló vlorai nemzetgyűlésen. Ismail Qemali, a november 29-én felálló első nemzeti kormány vezetője Dërrallát tette meg hadügyminiszterének, egyes források szerint csupán azért, mert a kiszemelt Isa Boletini nem vállalta el a posztot, más források szerint pedig éppen Boletini tanácsára. Hosszú időt nem tölthetett el ebben a pozícióban, mert 1913 augusztusában már Boletini volt Albánia hadügyminisztere.
1916-ban, az első világháború harcaiban a szerbek elfogták és börtönbe vetették Dërrallát előbb Belgrádban, majd Podgoricában. Ez utóbbi helyen halt meg tisztázatlan körülmények között, egyes feltételezések szerint megmérgezték.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. 34., 46. o. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137
- Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. 335., 339–340. o. ISBN 978-963-284-176-2
- Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. 105. o. ISBN 978-1-78076-431-3