Redif (hadtörténet)

A redif az Oszmán Birodalom hadszervezetében a 19. századtól azokat az alacsonyabb harcértékű alakulatokat jelölte, amelyeket területi vagy nemzetiségi alapon szerveztek, és főként háborús idők esetén vetettek be. Szemben a nizamalakulatokkal, a redifek legénységének sem hadi felszerelésére, sem kiképzésére nem fordítottak sok gondot, komolyabb hadgyakorlatokat nem tartottak. A nizam és a redif ugyanakkor a besorozottak szolgálati idejében kiegészítette egymást: rendszerint négy évet nizamként szolgáltak le, ekkor kapták meg alapos kiképzésüket, majd ezt követte a hároméves redifszolgálat, hogy végül tartalékos egységekben fejezzék be katonai pályafutásukat. Egy-egy redifzászlóaljban rendszerint 1000-1200 legénységi állományú katona szolgált, szemben a nizamzászlóaljak 800 fős állományával.

Források

• Balla Tibor: A magyar királyi honvédség és Bosznia-Hercegovina 1878. évi okkupációja. Hadtörténelmi Közlemények, CXXI. évf. (????) 1. sz. 3–38. o.
• Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. 253., 260–261. o. ISBN 978-963-284-176-2