Meghan O’Rourke
Meghan O’Rourke | |
Született | 1976. január 26. (48 éves)[1] Brooklyn[1] |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Guggenheim-ösztöndíj (2014)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Meghan O'Rourke (Brooklyn, New York, 1976. január 26. –) amerikai költő, kritikus, szerkesztő.
Életrajz
[szerkesztés]Meghan O'Rourke a Yale Egyetemen végzett. Korábban a The New Yorker magazin szépirodalmi, 2005 és 2010 között pedig a Paris Review versrovatának szerkesztője volt, a New York Times külső munkatársa. O'Rourke széles látókörét cikkeinek sokszínűsége adja, írt lóversenyekről, politikai házasságokról és válásokról, a nőiségről az irodalom metszetében. Versei többek között a New Yorker magazinban, The New Republicban és a Poetry magazinban jelentek meg. Első, önálló kötete Halflife címmel jelent meg a Norton kiadó gondozásában. 2011-ben látott napvilágot The Long Goodbye című memoárja, melyben elhunyt édesanyjáról emlékezik meg. Magyarul eddig néhány verse olvasható, Nagypál István fordításában.
Munkái
[szerkesztés]- 2007 Halflife (W.W.Norton, New York, verseskötet)[3]
- 2011 The Long Goodbye (Riverhead, New York, memoár)
- 2011 Once (W.W. Norton, New York, verseskötet)
Díjai
[szerkesztés]- 2005 Union League Prize for Poetry from the Poetry Foundation, díjazott[4]
- 2008 May Sarton Poetry Prize, díjazott[5]
- Lannan Literary Fellowship, díjazott
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ meghan-orourke
- ↑ Brouwer, Joel. „Fields of Memory”, The New York Times, 2007. április 29. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
- ↑ http://www.amacad.org/about/sarton.aspx
További információk
[szerkesztés]- Meghan O'Rourke hivatalos oldala
- [1] Archiválva 2012. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Részlet a The Long Goodbye c. memoárból,The New Yorker magazinban.
- Meghan O'Rourke Twitteren
- Meghan O'Rourke egyik verse, magyarul az ÚjNautiluson
- A Puskin utca folyóiratban A női költészetről c. vitaesszében