Ugrás a tartalomhoz

Mediterrán botsáska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mediterrán botsáska
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Botsáskák (Phasmatodea)
Alrend: Verophasmatodea
Alrendág: Areolatae
Öregcsalád: Phyllioidea
Család: Bacillidae
Nem: Bacillus
Faj: B. rossius
Tudományos név
Bacillus rossius
Rossi, 1788
Szinonimák
  • Bacillus rossii
  • Epibacillus chopardi Capra, 1937
  • Clitumnus dentatus Brunner von Wattenwyl, 1907
  • Mantis filiformis Cyrillo, 1787
Alfajok
  • B. r. catalauniae Bullini, 1982
  • B. r. lobipes Lucas, 1849
  • B. r. medeae Nascetti & Bullini, 1983
  • B. r. montalentii Bullini, 1982
  • B. r. redtenbacheri Padewieth, 1899
  • B. r. rossius (Rossi, 1790)
  • B. r. tripolitanus (Haan, 1842)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mediterrán botsáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mediterrán botsáska témájú médiaállományokat és Mediterrán botsáska témájú kategóriát.

A mediterrán botsáska (Bacillus rossius) a rovarok (Insecta) osztályába, botsáskák (Phasmatodea) rendjébe és a Bacillidae nevű családba tartozó faj.

Széles körben elterjedt terráriumi díszállat.

Elterjedése

[szerkesztés]

Természetes élőhelye Dél-Európa és Észak-Afrika. A fajt 2 alkalommal Bosznia-Hercegovinában is megtalálták, ezen a két eseten kívül azonban hiába keresték.[1]

Száraz cserjések, erdőszélek és füves területek lakója.

Megjelenése

[szerkesztés]

A faj nőstényei 65–105 mm hosszúak. A combok alja belül vörös, kívül fekete. A hímek 50–80 mm hosszúságúak. Mindkét ivar szárnyatlan, zöld vagy barna színű. Csápjuk 20–30 ízű. A nőstény rövid fartoldalékokat (cercus) visel.

Életmódja

[szerkesztés]

A természetben szeder és rózsafélék levelével táplálkozik,[2] fogságban ezen kívül szilva, alma, madárbirs, galagonya, körte, áfonya, eukaliptusz és rekettye levelével táplálhatjuk.

Tartása során magas hőmérsékletet és 70% körüli páratartalmat igényel.

A természetben hibridizálódhat a Bacillus grandii nevű fajjal.[3]

Szaporodás, egyedfejlődés

[szerkesztés]

Egyes populációk ivarosan, mások szűrnemzéssel (parthenogenesis) szaporodnak. A nőstények nagy számú, akár 1000 petét is lerakhatnak a földbe.[2] A peték 2,4 mm átmérőjűek. A megtermékenyített peték 2-3 hónap alatt kelnek ki, a nem megtermékenyítettek 3-9 hónap alatt.

A nimfák 10 mm hosszúak. Ivarérettségüket 2-4 hónap alatt érik el.[2]

Források

[szerkesztés]
  • Eugène Bruins: Terráriumok enciklopédiája. Ford. Vági Balázs. Budapest: Ventus Libro. 2006. ISBN 963 9546 81 X  
  • species Bacillus rossius (angol nyelven). Phasmida Species File, 2011. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 11.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lelo et al. (2009. november 20.). „CONFIRMATION OF EXISTANCE OF STICK INSECT, Bacillus rossius (Rossi, 1788) (Insecta: Phasmatodea, Baccilidae) IN BOSNIA AND HERZEGOVINA” (angol nyelven) (PDF). Natura Montenegrina 9 (2), 145-150. o. [2013. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 11.) 
  2. a b c Paul D. Brock: Evolution and systematics. Novelguide, 2004 [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 11.)
  3. Barbara Mantovani, Valerio Scali (1992. június). „Hybridogenesis and Androgenesis in the Stick-Insect Bacillus rossius- Grandii benazzii (Insecta, Phasmatodea)” (angol nyelven). Evolution 46 (3), 783-796. o. (Hozzáférés: 2012. január 11.)