Ugrás a tartalomhoz

Madárbirs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madárbirs
Himalájai madárbirs (C. frigidus) levelei és termései
Himalájai madárbirs (C. frigidus) levelei és termései
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Zárvatermők (Angiosperms)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Almafélék (Amygdaloideae)[1]
Nemzetség: Cotoneaster
Medik.
Magyarországon védett fajok

Az összes fajt lásd a szövegben.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Madárbirs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Madárbirs témájú kategóriát.

Cotoneaster racemiflorus
Cotoneaster microphyllus
Cotoneaster horizontalis
Cotoneaster multiflorus

A madárbirs (Cotoneaster) a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. A fajok száma értelmezéstől függően 70 és 300 közötti, sok az apomiktikus kisfaj, amiket egyes szerzők fajként, mások változatként tartanak számon.[3][4]

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

A palearktikus ökozónában (Ázsia mérsékelt övi területei, Európa és Észak-Afrika) őshonos, Délnyugat-Kína hegységeiben és a Himalájában a legváltozatosabb.[3]

Kedvező körülmények között több faj a termesztésből kivadulva özönnövénnyé, ahol a körülmények kedvezők voltak számukra, mint például több kínai faj Északnyugat-Európában,[5] a C. glaucophyllus Ausztráliában[6] és Kaliforniában.[7] Ugyanezen okból A C. simonsii eladását, terjesztését Új-Zélandon korlátozzák.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

A legtöbb faj 0,5–5 m magas elterülő vagy felálló cserje. Néhány faj, nevezetesen a himalájai madárbirs (C. frigidus) 15 m magas fává is nőhet. Az elterülő fajok többnyire magashegyi növények: a Himalájában 3–4000 m magasan élnek, a cserjék pedig alacsonyabban, a réteken, vágásokban, az erdők cserjeszintjében.

Hajtásai dimorfak: a hosszúhajtások 10–40 cm hosszúak, a rövidek 5–15 cm-esek; utóbbiakon fejlődnek a virágok. Levelei váltakozó állásúak, tojásdad vagy lándzsa alakúak. A virágok magányosan vagy akár 100 tagot számláló sátorvirágzatban is állnak, színük a fehér és halvány rózsaszín, vörös árnyalatig terjed. Porzóinak száma 10-20, a termőké 1-5.

Termése apró (5–12 mm átmérőjű), rózsaszín vagy fényes piros, narancssárga, barna vagy fekete almatermés , 1-3 (ritkán 5) maggal.[4][8] Néhány faj termése egész télen a hajtásokon marad.

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Örökzöld és lomhullató fajai is vannak.

Kártevői (Magyarországon):

Felhasználása

[szerkesztés]

Kedvelt, gyakran ültetett kerti díszcserjék. Sok termesztett fajtája van, és sok közülük hibrid eredetű; ezek közül például a C. x watereri Excell a C. frigidus és C. salicifolius természetes hibridje.[8]

Elnevezése, rendszertani felosztása

[szerkesztés]

A nemzetség neve a latin 'kotoneon' szóból ered. Ez a birs régi neve, az '-aster' képző jelentése 'ahhoz hasonló'. A latin név hímnemű, bár fajai egyes művekben nőnemű végződéssel jelennek meg (pl. a helyes alak C. integerrimus C. integerrima helyett).[4]

A nemzetség felosztható két vagy több részre, de a fajok besorolását a hibridizáció tovább bonyolítja.[4]

  • Cotoneaster sect. Cotoneaster (szin. sect. Orthopetalum). A virágok magányosak vagy hatosával állnak, a szirmok kiemelkednek, gyakran rózsaszínes árnyalatúak. Többnyire kis cserjék.
  • Cotoneaster sect. Chaenopetalum. A virágok több mint 20 tagú sátorvirágzatban állnak; a szirmok laposan szétnyílnak, krémfehérek. Általában nagyobb cserjék.

Ismertebb fajok

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cotoneaster című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Potter, D., et al. (2007). Phylogeny and classification of Rosaceae. Plant Systematics and Evolution. 266(1–2): 5–43. [Referring to the subfamily by the name "Spiraeoideae"]
  2. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
  3. a b Flora of China: Cotoneaster (includes most of the world's Cotoneaster species)
  4. a b c d Bean, W. J. (1976). Trees and Shrubs Hardy in the British Isles 8th edition. John Murray ISBN 0-7195-1790-7.
  5. Flora of NW Europe: Cotoneaster species list Archiválva 2009. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Weeds Australia - Weed Identification - Cotoneaster. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 12.)
  7. Cal-IPC: Invasive Plants of California's Wildlands.
  8. a b Huxley, A., ed. (1992). New RHS Dictionary of Gardening. Macmillan ISBN 0-333-47494-5.
  9. Növényvédelem: az alma kártevői
  10. Arysta LifeScience: kaliforniai pajzstetű. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 14.)

Források

[szerkesztés]
  • Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 158–172. o. ISBN 978-963-08-4345-4   (magyar nevek)

További információk

[szerkesztés]