Vértetű

Vértetű
Egy katicabogár lárvája vértetvekkel táplálkozik
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Öregrend: Paraneoptera Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha) Öregcsalád: Levéltetvek (Aphidoidea) Család: Valódi levéltetűfélék (Aphididae) Nem: Eriosoma Faj: E. lanigerum
Tudományos név
Eriosoma lanigerum Hausmann, 1802
Szinonimák
Schizoneura lanigerum (Hausmann, 1802)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vértetű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vértetű témájú médiaállományokat és Vértetű témájú kategóriát.

A vértetű (Eriosoma lanigerum) a legjelentősebb almakártevők egyike. Amerikából behurcolt faj.

Elterjedése

A gubacstetvek mintegy háromszáz faja, köztük a vértetű is Európa-szerte elterjedt faj.

Kártevő tevékenysége

Az alma hajtásán, vesszőjén és a gyökerén egyaránt károsít. A vértetvek testét fehér, vattaszerű, viaszos váladék takarja és ez jól látható a károsított növényrészeken is. A megtámadott növényen, a szívogatás helyén, a vértetű nyálának hatására térfogat növekedés alakul ki. A föld feletti részeken a kártétel látványosabb, viszont a gyökereken jelentkezett kártétel jelentősebb. A gyökereken áttelelő népesség egy része tavasszal a fa koronájába vándorol. Ekkor még viaszváladék nem fedi a testüket. Későbbiekben a törzsön sérülések mentén, vízhajtásokon, de új hajtásokon is kialakulnak vértetű kolóniák. A vértetűk testnedve, amely a fehér viaszrétegen átsejlik, piros színű, innét kapta nevét. Évente több nemzedékük van. Nemcsak a testére történő nyomásra kibuggyanó vérvörös nedv jellemző azonban a vértetűre, hanem az a fehér viaszváladék is, mely pehelyként borítja minden egyes vértetű hátát és azokat a helyeket is, ahol a vértetvek megtelepednek és nagy pelyhek módjára vattacsomóként veszik körül a faágakat. Csak az egészen fiatal és az éppen vándorúton lévő vértetveknek nincsen védő viaszburkuk.

Védekezés a kártevő ellen

• Rezisztens alanyok használata: MM sorozat, például MM 106-os alany.
• Harmonikus tápanyagellátás
• Kémiai védekezés:

* Karbamátok: pirimikarb hatóanyagú PIRIMOR 50 WG

* Természetes eredetű szerek: vazelinolaj-> Agrol Plusz

* Piretroidok: alfametrin hatóanyagú FENDONA, lambda-cihalotrin hatóanyagú KARATE

* Természetes ellenség: vértetűfürkész (Aphelinus mali) Jeszenszky Árpád az 1920-as évek végén sikeresen telepítette.

Források

• Fauna Europaea - E. lanigerum. [2015. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 3.)
• Papp László - Zootaxonómia (1996)