Mecklenburg-Güstrow

Mecklenburg-Güstrow
1520 – 1695
Mecklenburg-Güstrow címere Mecklenburg-Güstrow zászlaja
A güstrow-i kastély
Általános adatok
Fővárosa	Güstrow
Hivatalos nyelvek	német
Vallás	evangélikus
Kormányzat
Államforma	Részhercegség
Uralkodó	Herceg
Dinasztia	Mecklenburgi-ház

Mecklenburg-Güstrow egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.

Történelem

A hercegséget 1521-ben alapították, amikor a testvérek V. Henrik és VII. Albert megosztották egymással Mecklenburgot egy schwerini és egy güstrowi részbe (Neubrandenburgi szerződés). Ezt a hatalommegosztást a birodalmi törvény nem ismerte el. A két vonal azonban egy közös országgyűlést (Landtag) tartott fenn, amely felváltva Strenbergben és Malchinban gyűlj össze.

1523-tól a reformáció megjelent Mecklenburgban.

1621-ben a schwerini és a güstrowi hercegség egy természetbeni megosztással választották szét (Fahrenholzi osztási szerződés).

A harmincéves háború alatt Albrecht von Wallenstein 1628. január 19-én mecklenburgi kormányzó, majd 1629. június 16-án herceg lett és Güstrow lett a főváros az egész Mecklenburgnak. 1631-ben, Wallenstein bukása után, az elmenekült II. János Albert visszaköltözött güstrowi rezidenciájába.

Gusztáv Adolf halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos csatolta a részhercegséget. 1701-ben megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították főleg a stargarid járasbol és a vend járással a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).

Közigazgatás

Mecklenburg 1673 után

• Wendischer Kreis (vend járás):
  • városok: Güstrow, Krakow, Goldberg, Plau, Malchow, Waren, Röbel, Penzlin, Stavenhagen, Malchin, Teterow, Neukalen, Gnoien, Sülze, Marlow, Ribnitz és Schwaan.
  • községi körök (Ämter): Güstrow, Goldberg, Marnitz, Plau, Wredenhagen, Stevenhagen, Neukalden, Dargun, Gnoien, Ribnitz és Schwan.
  • 255 birtokok
• Kreis Stargard (stargadi járás):
  • városok: Neubrandenburg, Friedland, Woldegk, Stargard, Strelitz, Fürstenberg és Wesenberg
  • községi körök (Ämter): Wanzka, Broda, Stargard, Feldberg, Strelitz, Fürstenberg, Wesenberg, Bergfeld, a Heideamt, Mirow és Nemerow
  • 70 birtokok

Uralkodók

• VII. Albert (1520–1547)
• I. János Albert (1547–1555)
• III. Ulrik (1555–1603)
• I. Karoly (1603–1610)
• II. János Albert (1611–1628, 1631–1636)
• Albrecht von Wallenstein (1628–1631)
• Gusztáv Adolf 1636–1695

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecklenburg-Güstrow című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hertogdom Mecklenburg-Güstrow című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Geschichte Mecklenburgs című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Ilka Minneker: Vom Kloster zur Residenz. Dynastische Memoria und Repräsentation im spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Mecklenburg. Rhema-Verlag, Münster 2007. ISBN 978-3-930454-78-5
• Gustav Duncker: Die zweite mecklenburgische Hauptlandesteilung. In: Jahrbücher des Vereins für mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. Schwerin 73 (1908), S. 177–292 (Digitalisat u. Volltext)