McMurdo kutatóállomás

McMurdo kutatóállomás (McMurdo Base)
Közigazgatás
Ország	USA
Alapítás éve	1956
Népesség
Teljes népesség	1258 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Időzóna	UTC (UTC+12:00/+13:00)
Elhelyezkedése
McMurdo kutatóállomás Pozíció az Antarktisz térképén
d. sz. 77° 50′ 54″, k. h. 166° 40′ 06″-77.848209, 166.668422
McMurdo kutatóállomás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz McMurdo kutatóállomás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A McMurdo kutatóállomás (McMurdo Station) az Amerikai Egyesült Államok három, egész évben működő antarktiszi tudományos létesítményének egyikeként működik. Az állomás az Antarktisz legnagyobb közössége, a maga 1258 lakosával. A McMurdo kutatóállomás 3 kilométerre található a Ross-szigeten a Scott bázisától.

Története

Elnevezése

Az állomás a McMurdo Soundon található földrajzi helyről kapta a nevét, amelyet Archibald McMurdo-ról, a HMS Terror hadnagyáról neveztek el. James Clark Ross brit felfedező parancsnoksága alatt a Terror 1841-ben térképezte fel először a területet. Robert Falcon Scott brit felfedező 1902-ben ezen a helyen alapított egy alaptábort és épített egy kunyhót, amelyet Discovery Hutnak hívtak. Ez még mindig áll a Hut Point-félszigeten, a vízpart közelében.

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1956. február 16-án nyitotta meg az állomást McMurdon az Operation Deep Freeze művelet részeként. Az amerikai haditengerészet Seabees nevű zászlóalja által épített bázis eredetileg a McMurdo haditengerészeti légi létesítmény (Naval Air Facility McMurdo) nevet kapta.

Nemzetközi Geofizikai Év

A Nemzetközi geofizikai évben, amely 1957. július 1-jétől 1958. december 31-ig tartott. A McMurdo kutatóállomás a tudományos és logisztikai műveletek központjává vált. Az Antarktisz-egyezmény, amelyet később több mint negyvenöt kormány írt alá, szabályozza a kormányközi kapcsolatokat az Antarktisz vonatkozásában, és irányítja a mindennapi életet McMurdon az Amerikai Egyesült Államok Antarktisz Programjának (United States Antarctic Program) résztvevői számára. Az Antarktisz-egyezményt és a kapcsolódó megállapodásokat, amelyeket együttesen Antarktisz-egyezmény Rendszerének (Antarctic Treaty System) hívnak, 1959. december 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan 1961. június 23-án léptek hatályba. Az első tudományos merülési protokollokat 1960 előtt hozták létre, az első merülési műveleteket pedig 1961 novemberében dokumentálták.

Atomenergia (1962-1972)

1962. március 3-án az amerikai haditengerészet aktiválta a PM-3A atomerőművet az állomáson. Az egységet modulokban gyártották le a szállítás és az összeszerelés megkönnyítése érdekében. A mérnökök úgy tervezték az alkatrészeket, hogy egyenként legfeljebb 14000 kg súlyúak és legfeljebb 2,64–9,1 m méretűek legyenek. Ezeknek a méret- és súlykorlátozásoknak az volt a célja, hogy lehetővé tegyék a reaktor szállítását egy LC–130 Hercules repülőgépen. Az alkatrészeket azonban ténylegesen hajóval szállították. A reaktor 1,8 MW villamos energiát termelt. A mérnökök a reaktor erejét felhasználva többek között gőzt termeltek a sósvíz-desztillációs üzem számára. A folyamatos biztonsági problémák következtében (hajszálrepedések a reaktorban és a víz szivárgása) az Amerikai Egyesült Államok hadseregének Nukleáris Energia Programja 1972-ben leállította az erőművet. Hagyományos dízelgenerátorokra cserélték az atomerőművet. Egy központi erőműben számos 500 kilowattos (670 LE) dízelgenerátor szolgáltatta az elektromos áramot.

Érdekességek

2007-től a McMurdo állomás volt az Antarktisz legnagyobb közössége és egy funkcionális, modern tudományos állomás, beleértve a kikötőt, három repülőteret (ebből kettő szezonális), a helikopterkikötőt és több mint 100 épületet, köztük az Albert P. Crary Tudományos és Mérnöki Központot. Az állomáson található a kontinens két ATM-je is, mindkettőt a Wells Fargo Bank biztosítja. A két bankautomata közül az egyik működik, a másik tartalék, amelynek alkatrészeit szükség esetén fel lehet használni az első javításához. Kisebb javításokat az állomás személyzete is el tud végezni, de évente egyszer a bank is kiküld egy szervíztechnikust.

A McMurdo állomáson végzett munka elsősorban a tudományra összpontosít, de a lakosok többsége (nyáron körülbelül 1000, télen 250) nem tudós, hanem az állomás személyzete.

A Deep Freeze művelet részeként a teherhajók évente 42 millió liter üzemanyagot és 5 millió kg készletet és felszerelést szállítanak McMurdo lakói számára. Az Egyesült Államok katonai parancsnoksága által üzemeltetett hajókat civil tengerészek látják el. A rakomány a postától, az építőanyagoktól, a teherautóktól, a traktoroktól, a száraz és fagyasztott élelmiszerektől a tudományos műszerekig terjedhet. Az amerikai parti őrség jégtörői a jéggel eltömődött McMurdo Soundon keresztül törnek át egy csatornát annak érdekében, hogy az ellátó hajók elérjék a McMurdoi Winter Quarters Bayt. További ellátást és személyzetet szállítanak a közeli Williams Fieldre az új-zélandi Christchurch-ből.

A McMurdo állomásra rövid időre világszerte felfigyeltek, amikor háborúellenes tüntetésre került sor 2003. február 15-én. A tüntetés során mintegy 50 tudós és személyzet gyűlt össze, hogy tiltakozzon az Egyesült Államok közelgő iraki inváziója ellen. A McMurdo állomás volt az egyetlen antarktiszi helyszín, ahol ilyen tüntetést rendeztek.

Éghajlat

Mivel az átlagos hőmérséklet fagypont alatt van, McMurdo sarki jégsapkás éghajlattal rendelkezik (Köppen-féle osztályozás). A legmelegebb hónapokban (decemberben és januárban) azonban a havi átlagos hőmérséklet néha fagypont fölé emelkedhet. A helyet a Transzantarktiszi-hegység védi az Antarktisz belsejéből érkező hideg hullámoktól, ezért a –40°C alatti hőmérséklet ritka, szemben a a hidegnek jobban kitett helyekkel, mint például a Neumayer bázis, ahol általában évente néhányszor ilyen hőmérsékleti értékeket mérnek, gyakran már korán májusban, sőt néha akár áprilisban is, és nagyon ritkán van 0°C felett. A McMurdón valaha regisztrált legmelegebb hőmérséklet 10,8°C volt 1987. december 21-én.

McMurdo kutatóállomás éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	10,2	5,9	−1,1	0,0	−1,3	3,3	−4,4	−2,0	−3,7	−4,5	10,0	10,8	10,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−0,6	−7,3	−16,2	−17,3	−21,0	−20,4	−21,7	−22,7	−20,8	−14,3	−6,5	−0,4	−14,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−2,8	−8,8	−17,3	−20,9	−23,3	−22,9	−25,8	−27,4	−25,7	−19,4	−9,7	−3,5	−17,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,6	−11,4	−21,3	−23,4	−26,5	−26,8	−28,4	−29,5	−27,5	−19,8	−10,9	−4,4	−19,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−22,1	−25,0	−43,3	−41,9	−44,8	−43,9	−50,6	−49,4	−45,1	−40,0	−28,5	−18,0	−50,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	16	29	15	18	21	28	17	13	10	20	12	14	213
Átl. páratartalom (%)	67	65	67	67	64	62	60	63	56	61	65	67	64

Kommunikáció

Egy ideig McMurdón volt az Antarktisz egyetlen tévéállomása, az AFAN-TV.

A régi programokat a hadsereg biztosította. Az állomást a TV Guide magazin 1974-es cikkében ismertették. Jelenleg McMurdón az amerikai katonai erők hálózatának három csatornája, egy ausztrál és egy új-zélandi hírcsatorna fogható. A televíziós műsorokat műholdas vevőkkel fogják a Black-szigeten.

McMurdo egy ideig az Antarktisz két rövidhullámú adása egyikének is a házigazdája volt. Az AFAN McMurdo 1 kilowatt teljesítménnyel sugárzott rövidhullámú frekvencián, és az amatőr rövidhullámú rádiósok célpontjává vált világszerte. Az állomás rövidhullámú műsorszolgáltatást folytatott az 1980-as évekig, amikor áttértek az FM-adásra.

A McMurdo állomás mind az internetes, mind a hangkommunikációt műholdas kommunikációval fogadja az Optus D1 műholdon keresztül, és továbbítja Sydney-be, Ausztráliába. A Black-sziget műholdas antennája 20 Mbit/s-os internetkapcsolatot és hangkommunikációt biztosít. A hangkommunikáció az Egyesült Államok Antarktisz Programjának központjához van kötve (Centennial, Colorado), biztosítva a bejövő és kimenő hívásokat az Amerikai Egyesült Államok és McMurdo között. Az állomáson belüli hangkommunikációt VHF rádión keresztül folytatják.

Légikikötők

McMurdón három repülőtér működik szezonálisan:

• Phoenix Airfield repülőtér (ICAO:NZFX), egy tömörített hóval borított kifutópályával rendelkezik, amely 2017-ben felváltotta a Pegasus Fieldet (ICAO: NZPG).
• Ice Runway repülőtér (ICAO: NZIR), a McMurdo állomáshoz legközelebbi, tengerjégre épített, egész évben működő reptér.
• Williams Field repülőtér (ICAO: NZWD), egy állandóan havas kifutópálya.

Történelmi helyszínek

• A Richard E. Byrd történelmi emlékművet 1965-ben állították fel McMurdon. Felirata Byrd sarkkutatói eredményeit sorolja.
• Az atomerőmű bronz emléktáblája körülbelül 45 cm × 60 cm méretű, és egy nagy függőleges sziklához van rögzítve a PM-3A atomerőmű korábbi helyén. Felirata az Antarktisz első atomerőműjének eredményeit részletezi.

Mindkettőt történelmi emlékhelynek vagy emlékműnek (HSM 54) nyilvánították, az Amerikai Egyesült Államoknak az Antarktisz-egyezmény konzultatív ülésén tett javaslata nyomán.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a McMurdo Station című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• USAP
• NSF
• Cool Antarctica

Kapcsolódó szócikkek

• Antarktiszi kutatóállomások listája