Marczibányi Antal

	Marczibányi Antal
	Barabás Miklós festménye (1861)
Született	1793. május 28.; Puhó
Elhunyt	1872. január 13. (78 évesen); Pest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1825–1827); a magyar főrendiház tagja (1825–1827); magyar országgyűlési követ (1830–1830); magyar országgyűlési követ (1832–1836); magyar országgyűlési követ (1839–1840); Árva vármegye főispánja (1841–1844); főispán (1845–1847, Trencsén vármegye); a magyar főrendiház tagja (1847–1848);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marczibányi Antal témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Puhói és csókai Marczibányi Antal (Puhó, 1793. május 28. – Pest,^[2] 1872. január 13.) politikus, főispán, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja.

Pályája

Marczibányi Imre alispán és Huszár Anna fia, a gazdag Marczibányi család utolsó férfisarja. 1812-ben Trencsén vármegye szolgabírója, 1816–1824 között főszolgabírója, 1824-ben főadószedő, az 1825., az 1830. és az 1832–1836. évi országgyűléseken Trencsén vármegye országgyűlési képviselője volt. Mindig a szabadelvűség pártjához tartozott; megyéjében ő volt a párt vezére, neki sikerült megtörnie az akkori főispánnak, Illésházynak a konzervativizmussal sok tekintetben párosult önkényeskedését. 1836-ban a megye alispánja és 1839-ben ismét országgyűlési képviselője volt. 1841-ben Árva vármegye főispáni helytartója, 1845-ben Trencsén vármegye főispánja lett. 1847-ben a konzervatív mozgalmak alkalmával Pesten a szabadelvűség ellen szövetkezett négyszáz előkelő magyar családdal szemben ő volt az egyedüli, aki e szövetkezés és annak iránya ellen felszólalt. 1848-ban a magyar kormány megerősítette főispáni tisztében, és a szabadságharc befejezéséig viselte ezt a méltóságot. Hosszú ideig Pozsonyban volt internálva, minden címétől megfosztották, végül 50 000 forint pénzbírsággal válthatta meg szabadságát. Ezután visszavonult a politikától és főként jótékonykodásnak szentelte életét. Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában és később, 1863. január 14-én az igazgató tanács tagjának választották. Az akadémiának 1869 és 1878 között csaknem 50 000 koronát adományozott. Halálával a család férfi ágon kihalt.

Cikkeket írt különösen az 1840-es évek szabadelvű politikai lapjaiba. Országgyűlési beszédei a hírlapokban és az Országgyűlési Naplókban vannak.

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09990.htm, Marczibányi Antal, 2017. október 9.
↑ Névpont.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 21.)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[c6a118b44f3e50ead4c09695735be520f1dde6a0-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09990.htm, Marczibányi Antal, 2017. október 9.

[2] Névpont.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 21.)

[1]

[2]

Marczibányi Antal

Barabás Miklós festménye (1861)
Született	1793. május 28.^[1] Puhó
Elhunyt	1872. január 13. (78 évesen)^[1] Pest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1825–1827) a magyar főrendiház tagja (1825–1827) magyar országgyűlési követ (1830–1830) magyar országgyűlési követ (1832–1836) magyar országgyűlési követ (1839–1840) Árva vármegye főispánja (1841–1844) főispán (1845–1847, Trencsén vármegye) a magyar főrendiház tagja (1847–1848)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marczibányi Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség