Marcin Kober
Marcin Kober | |
Született | 1550[1] Wrocław[1][2] |
Elhunyt | 1598 (47-48 évesen)[3][4][5] Krakkó |
Állampolgársága | Két Nemzet Köztársasága |
Házastársa | Dorota Kober |
Foglalkozása | festőművész |
Tisztsége | udvari festő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcin Kober témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marcin Kober (továbbá: Chober, Cober, Coeber, Khober, Koeber, Koebner; Breslau, 1550 körül – Krakkó, 1598. november 9. előtt) portréfestő, aki a 16. század végén Lengyelországban tevékenykedett. Különböző közép-európai uralkodók: Báthory István erdélyi fejedelem, Rudolf magyar király, Jagelló Anna lengyel királyné és III. Zsigmond lengyel király udvari festője volt.
Élete
[szerkesztés]Kober a sziléziai Wrocławban,[6] az akkori Breslau városában született. Festőnek tanult, majd három évig vándorlegényként járta Németországot, hogy különböző műhelyekben szerezzen tapasztalatot.[7] 1583-ban Magdeburgból került a Lengyel–Litván Nemzetközösségbe, ahol Báthory István király[8] és Jagelló Anna királyné udvari festője lett. Az udvarban ismerkedett meg a feleségével, Dorotheával.[8] A király halála után visszatért Wrocławba, ahonnan a város más céhes festőmestereivel való konfliktus miatt II. Rudolf császár prágai udvarába került portréfestőnek.[7] 1587-ben a császár felmentette a céhtörvények alól.[7]
Miután 1590-ben visszatért Lengyelországba, III. Zsigmond király alkalmazta, Krakkóban és Varsóban dolgozott. 1595-ben Grazba is elutazott, hogy II. Károly főherceg családjának portréit megfesse Habsburg Anna királyné számára. 1598 előtt Krakkóban halt meg.
Munkássága
[szerkesztés]Marcin Kober koráig a portréfestészetet Lengyelországban a helyi művészek a festészet kevésbé fontos ágaként kezelték.[7] Kober volt az első festő, aki a Nemzetközösségben a hivatalos portréfestészetre szakosodott, ezért Lengyelországban e műfaj előfutárának tekintik. A királyi családról készült portréi a következő száz évben befolyásolták a királyi ikonográfiát, és a prágai művészközösségen keresztül a spanyol portréfestészetben találtak forrást. Korábbi, Báthory István udvarában készült munkái befolyásolták a lengyel szarmatista portré fejlődését.[7]
A művész művei Európa különböző múzeumaiban megtalálhatók, többek között az alsókubini Árva Galériában (Daniel Kubínyiho portréja),[9] a firenzei Uffiziben (Báthory István portréja), a madridi Las Descalzas Reales kolostorban (A királyi gyermekek portréi),[10] a Bajor Állami Képtárban (A királyi gyermekek portréi),[7] a Bécsi Szépművészeti Múzeumban (III. Zsigmond lengyel király portréja).[7] Lengyelországban özvegy Jagelló Anna portréjának több változata is feltehető.[7] A képmás eredeti változatát a Wawelben tartották, erős realizmus és dekorativitás jellemzi.[11] A varsói Nemzeti Múzeumban és a Wilanówi Palota Múzeumban található változatok egyes részek hiánya miatt különböznek.[11]
Képgaléria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ psb.11939.1
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Kober [Cober; Khober; Koebner], Marcin, Marcin Kober [Cober; Khober; Koebner]
- ↑ Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ Gottfried Stangler, Franciszek Stolot. Polen im Zeitalter der Jagiellonen 1386-1572. Amt der Nö. Landesregierung, Abteilung III/2 Kulturabteilung, 219. o. (1986). ISBN 39-00464-13-8
- ↑ a b c d e f g h Marcin Kober. www.malarze.com. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ a b Elżbieta Błażewska. Marcin Koeber i portrety jego kręgu, Rocznik krakowski. PWN, 69. o. (1976)
- ↑ Portrét Daniela Kubínyiho. www.webumenia.sk. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ Karolina Lipczyńska-Wawer: Wystawa z kolekcji Patrimonio Nacional. www.poland-art.com. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
- ↑ a b Powrót Anny Jagiellonki. nimoz.pl. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Martin Kober című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.