Marambio kutatóállomás
Marambio kutatóállomás (Base Marambio) | |
Közigazgatás | |
Ország | Argentína |
Tartomány | Tűzföld |
Megye | Antártida Argentina |
Alapítás éve | 1969 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | ART (UTC-3) |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 64° 14′ 30″, ny. h. 56° 37′ 24″64.241769°S 56.623225°WKoordináták: d. sz. 64° 14′ 30″, ny. h. 56° 37′ 24″64.241769°S 56.623225°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marambio kutatóállomás témájú médiaállományokat. |
A Marambio kutatóállomás (spanyolul: Base Marambio) egy Argentínához tartozó kutatóállomás[1] az Antarktiszon. Argentína úgy tekint rá, hogy Tűzföld tartomány Antártida Argentína megyéjéhez tartozik.
Főként meteorológiai kutatásokat végeznek itt, valamint légi logisztikai központként szolgál.[2]
Földrajz
[szerkesztés]A bázis az Antarktiszi-félsziget közelében, annak északi végéhez közel, a Weddell-tengerben elhelyezkedő, 1956 óta Vicecomodoro Marambiónak nevezett szigeten található. Ennek délnyugati része egy olyan fennsík, amely általában jégborítás-mentes.[2]
Története
[szerkesztés]Az állomás nevét Gustavo Argentino Marambio tiszteletére kapta, aki 1951. december 1-én Río Gallegosból egy Avro Lincoln típusú repülőgépen, a Cruz del Suron a közeli San Martín kutatóállomás fölé repült, hogy oda élelmiszereket és egyéb eszközöket dobjon le a nehéz helyzetbe került legénységnek.[2]
Az 1940-től egyre fokozódó argentin érdeklődés az Antarktisz iránt szükségessé tette egy olyan kifutópálya építését, amely egész évben használható a kerekekkel rendelkező gépek számára. A legalkalmasabb helyszínnek a Marambio-szigetet találták. 1968. november 25-én már két helikopter is leszállt a szigetre, majd 1969. augusztus 30-án az argentin légierő Patrulla Soberanía nevű munkacsoportja vette birtokba azt. Három hónapos munkával felépítették a kifutópályát, ahova az első gép, amely leszállt, egy DHC–2 Beaver volt, amely a Matienzo kutatóállomásról érkezett ide. 1969. október 29-én a légierő egy Fokker F27-ese is leszállt a pályán: ez volt az első alkalom, hogy egy más kontinensről felszálló (ez a gép Río Gallegosból indult), hagyományos futóművel rendelkező repülő sikeresen földet érjen az Antarktiszon.[2]
A bázis két kifutópályával rendelkezik. Az eredeti 1200 méter hosszú, 30 méter széles, a 2015-ben épült második pálya pedig 1600 méter hosszú és 45 méter széles. Ez utóbbi az egész Antarktisz legnagyobb ilyen létesítménye.[2]
Képek
[szerkesztés]-
2017-ben
-
Behavazva
-
Egy kis múzeum a bázison
-
1984-es kép
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bases argentinas (spanyol nyelven). DNA. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
- ↑ a b c d e Base Antártica Marambio (spanyol nyelven). Marambio.aq. (Hozzáférés: 2019. július 11.)