Manno Miltiades

	Szerzett érmek
	Olimpiai játékok

	Manno Miltiades
	Személyes adatok
Születési dátum	1879. március 3.
Születési hely	Pancsova, ; Osztrák–Magyar Monarchia
Halálozási dátum	1935. február 16. (55 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert (46-2-28)
Állampolgárság	magyar
Becenév	Milti
Poszt	középcsatár, jobbfedezet
	Felnőtt klubok1
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Manno Miltiades témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Manno Miltiades (Pancsova, 1879. március 3. – Budapest, 1935. február 16.) magyar sportember, grafikus, festő- és szobrászművész. Petschacher Gusztáv veje.

Életútja

Manno Miltiades a huszadik század első harmadának különös művész-polihisztora, és egyfajta allround sportembere – úszott, futott, válogatott evezős, atléta, de volt labdarúgó, valamint a kerékpáros, síelő sportágakban is szép sikereket ért el. Karikatúrái már az aktív sport-időszaka alatt is elhíresültek. Karikaturistaként dolgozott a korabeli élclapokban, miközben jó festőként portrékat, egész alakos figurákat festett, és szobrai, egyebek között a Birkózók, ma már felbecsülhetetlen értéknek számítanak, maradandó alkotásoknak bizonyultak. Plakátjai, reklámlapjai a korra jellemző tematikájú, ugyanakkor igényes, jól megkomponált, kifejező, és hatásos, vagyis az utca művészetének remek alkotásai.

Emigráns görög família leszármazottjaként, már kora ifjúságában szép sikereket ért el az iskolai, majd az országos junior bajnokságokon. A millenniumi időkben már mint a Magyar Úszó Egyesület tagja, aktívan részt vett országos versenyeken, teltek múltak az évek és a népszerű „Milti”-t – ahogy barátai ismerősei és sporttársai ismerték – már mint futóbajnok szerepelt versenyeken, majd a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára lett. 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya volt és csapatával, a BTC-vel megnyerte a bajnokságot is, ekkor lett válogatott labdarúgó. 1901-ben 17 gólt lőtt 6 mérkőzésen, ami azóta is megdöntetlen rekord. Egy nap kerékpárra ült, és abban is bajnok lett, ugyanis 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a siófok–budapesti táv első helyezettjeként ünnepelték a célnál.

Milti egyik télen feltűnt a városligeti jégen, és hamarosan a téli versenysportágak akkoriban kialakuló új műfajának, a gyorskorcsolyázásnak egyik első rekordere lett. Részt vett az első magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon, az 1900-as “Nemzeti Bajnokság”-on. A magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon egyébként már akkor az indulásnál ugyanazokat a versenytávokat kellett teljesíteni a versenyzőknek, mint a világversenyeken: az 500, 1500, 5000 és 10000 méteres távokat. 1903-ban már a magyar színeket képviselte Krisztiániában (Oslo), ahol második helyezést ért el az Európa-bajnokságon, és bronzérmet nyert a szentpétervári világbajnokságon. Később 1905-ben a davosi gyorskorcsolyázó Európa-bajnokságon ismét ezüstérmet nyert. Sőt az egyik hazai versenyen elért eredményével rákerült a Magyar Gyorskorcsolyázók Örökranglistájára, (BKE színeiben, 47.6 - Budapest 1908.02.0.)

A nyarak újabb kihívásaként Milti kipróbált más vízi sportot is, hajóba szállt, és a versenyeken akkor is nyert. 1902-től egyébként a Pannonia Evezős Egyletben evezett. Egypárevezős hajóban 1906-ig 11 magyar bajnokságot nyert, 1906-ban a Molsey-regattán két hajóhosszal megverte az Európa legjobbjának elismert Fitzgeraldot. 1912-ben a stockholmi olimpiai játékokon a magyar evezős-nyolcas tagja volt. Megnyerte Bécsben a Silberer Viktor által kitűzött aranyérmet is, és a hozzá tartozó művészi kivitelű vándordíjat a Duna-bajnokság skiff versenyében, maga mögött hagyván a többek közt a Duna bajnokságának versenyében addig háromszori győztes Höllert Vilmost, a "Donauhort" bécsi egylet sikeres tagját és Nagy Emanuelt, aki az az évi bécsi tavaszi regattán, a skiff-verseny győztese volt.

Az első világháborúban, mint Egyes-honvédhuszár vonult be, ahol többször megsebesült - egyebek mellett a galíciai csatában - majd hazatérve és sebesüléseiből felépülve, visszavonult a versenyzéstől. Egyébként amikor a monarchia csapatai 1917-ben visszafoglalták a volt galíciai hadszíntereket, egy katonai küldöttség felkereste Gorodok melletti csatamezőt. A civilben festőművész és grafikus Manno Miltiades már mint huszár százados több képet készített a tragikusan végződött ütközet helyszínéről. Ugyancsak Manno terve alapján mintázta később Nemes György azt a lovasrohamot ábrázoló, bronzból öntött emléktáblát amelyet végül is a Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál helyeztek el. A sport-becenevén szólított Milti, a karikatúra világában, mint Manno szignálta rajzait. Magát a képzőművészet különböző tudnivalóit, 1905-től Münchenben a Képzőművészeti Akadémián sajátította el. Alkotásainak leggyakoribb témája a sport.

1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét. A turulmadár (egyes vélekedések szerint sas) a karmai között tart egy futball labdát, és egy pajzs alakú Ferencváros feliratú zöld-fehér csíkokkal ellátott címert. Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend.

Milti markáns vonású, mosolygós szemű, sportos megjelenésű valaki volt, aki mindenkivel tréfált, és gyermekesen ártatlan, őszinte, ugyanakkor örökké víg kedélyű volt lénye. Karikatúrái karakteresek, kedvesek, és tréfásan vidámak. Hosszú évtizedeken keresztül dolgozott a Magyarság lapszerkesztőségében, ha végigment a szerkesztőségi szobákon üde nevetés húzódott végig a nyomában. Kérdezgették gyakran, hogy miért nem megy Amerikába, ott biztosan százezreket kereshetne dollárban rajzaival.

„– Mit csinálnék vele? …Egy jó kis borocska, néhány cigaretta, egy-két pihenőnap Nyergesújfalun (ott volt kúriája) éppen elég nekem… és itt mindenki szeret!”

És csakugyan mindenki szerette, még az is akiket kifigurázott, azok talán még jobban.

A kommün bukását követően a Tanácskormányzás visszásságait bemutató, szókimondó plakátjai, rajzai miatt a szocialista érában, mint afféle horthysta polgári művész lett elkönyvelve, munkásságáról alig-alig jelent meg méltató cikk, személye pedig idővel – méltánytalanul – feledésbe merült. Utolsó nagy sikerét 1932-ben a Los Angeles-i olimpia szellemi versenyén szerezte meg (a művészeti versenyek kategóriájában) alkotását a szobrászati művek között ezüstéremmel jutalmazták.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (46-2-28), feleségével és apósával, Petschacher Gusztávval együtt nyugszik. A védett sírt 2022-ben újíttatták fel számtalan sportszövetség, a Görög Intézet, múzeumok, Újpest Önkormányzata, valamint a Nemzeti Örökség Intézete összefogásával.^[2]

Galéria

A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja választási plakátja, 1920
Plakátja 1930-ból
Horthy Miklóst népszerűsítő Manno Miltiades plakát
Plakátja 1935-ből
A M. Kir. Pápai 7. Honvéd Huszárezred emlékműve Pápán
Az esztergomi Tanítóképző Intézet hősi halottjainak emléktábláján található dombormű

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
	1901. április 11.	Budapest, Millenáris-pálya	Magyarország	0 – 4	Richmond AFC	barátságos	-
	1901. április 12.	Budapest, Millenáris-pálya	Magyarország	1 – 5	Surrey Wanderers	barátságos	-
	Összesen			0	mérkőzés		0	gól

Jegyzetek

Források

Lyka Károly: Manno Miltiadesz - Magyar Művészet 1935.
Drippey Kiss Géza: Manno Miltiadesz - Magyarság évkönyve, 1938. (30-33 old.)
Hegedűs Sándor [H.S.]: A magyar sport nagy görögje - Barátság, 2001. (8. évf.) 3. szám, 3195. old.

További információk

[ef3ec36f7722044e8dd43c45f93124682affd627-1] ttps://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=37&layout=s

[2] Felújított sírja a Görög Intézet honlapján, 2022-06-24

[1]

[2]

Sablon:Magyar gólkirályok m v sz A magyar labdarúgó-bajnokság gólkirályai
1901–1909	1901: Manno Miltiades 1902: Manno Miltiades 1903: Károly Jenő 1904: Pokorny József 1905: Károly Jenő 1906–07: Kelemen Béla 1907–08: Vangel Gyula 1908–09: Schlosser Imre
1910–1919	1909–10: Schlosser Imre 1910–11: Schlosser Imre 1911–12: Schlosser Imre 1912–13: Schlosser Imre 1913–14: Schlosser Imre 1916–17: Schlosser Imre 1917–18: Schaffer Alfréd 1918–19: Schaffer Alfréd
1920–1929	1919–20: Orth György 1920–21: Orth György 1921–22: Orth György 1922–23: Priboj István 1923–24: Jeszmás József 1924–25: Molnár György 1925–26: Takács II József 1926–27: Horváth László 1927–28: Takács II József 1928–29: Takács II József
1930–1939	1929–30: Takács II József 1930–31: Vincze Jenő 1931–32: Takács II József 1932–33: Jávor Pál 1933–34: Toldi Géza 1934–35: Cseh II László 1935–36: Sárosi György 1936–37: Cseh II László 1937–38: Zsengellér Gyula 1938–39: Zsengellér Gyula
1940–1949	1939–40: Sárosi György 1940–41: Sárosi György 1941–42: Kalmár György 1942–43: Jenőfi Jenő és Zsengellér Gyula 1943–44: Zsengellér Gyula 1945: Zsengellér Gyula 1945–46: Deák Ferenc 1946–47: Deák Ferenc 1947–48: Puskás Ferenc 1948–49: Deák Ferenc
1950–1959	1949–50: Puskás Ferenc 1950 ősz: Puskás Ferenc 1951: Kocsis Sándor 1952: Kocsis Sándor 1953: Puskás Ferenc 1954: Kocsis Sándor 1955: Czibor Zoltán és Machos Ferenc 1957 tavasz: Szilágyi Gyula 1957–58: Friedmanszky Zoltán és Molnár János 1958–59: Kisuczky Róbert, Monostori Tivadar és Tichy Lajos
1960–1969	1959–60: Albert Flórián 1960–61: Albert Flórián és Tichy Lajos 1961–62: Tichy Lajos 1962–63: Bene Ferenc 1963 ősz: Tichy Lajos 1964: Tichy Lajos 1965: Albert Flórián 1966: Farkas János 1967: Dunai II. Antal 1968: Dunai II. Antal 1969: Bene Ferenc
1970–1979	1970: Dunai II. Antal 1970–71: Kozma Mihály 1971–72: Bene Ferenc 1972–73: Bene Ferenc 1973–74: Kozma Mihály 1974–75: Kozma Mihály és Bene Ferenc 1975–76: Fazekas László 1976–77: Várady Béla 1977–78: Fazekas László 1978–79: Fekete László
1980–1989	1979–80: Fazekas László 1980–81: Nyilasi Tibor 1981–82: Hannich Péter 1982–83: Dobány Lajos 1983–84: Szabó József 1984–85: Détári Lajos és Kiprich József 1985–86: Détári Lajos 1986–87: Détári Lajos 1987–88: Melis Béla 1988–89: Petres Tamás
1990–1999	1989–90: Dzurják József 1990–91: Gregor József 1991–92: Fischer Pál és Orosz Ferenc 1992–93: Répási László 1993–94: Illés Béla 1994–95: Preisinger Sándor 1995–96: Ihor Nyicsenko 1996–97: Illés Béla 1997–98: Tiber Krisztián 1998–99: Illés Béla
2000–2009	1999–00: Tököli Attila 2000–01: Kabát Péter 2001–02: Tököli Attila 2002–03: Kenesei Krisztián 2003–04: Tóth Mihály 2004–05: Tomáš Medveď 2005–06: Rajczi Péter 2006–07: Bajzát Péter 2007–08: Waltner Róbert 2008–09: Bajzát Péter
2010–2019	2009–10: Nikolics Nemanja 2010–11: André Alves 2011–12: Adamo Coulibaly 2012–13: Adamo Coulibaly 2013–14: Nikolics Nemanja és Simon Attila 2014–15: Nikolics Nemanja 2015–16: Böde Dániel 2016–17: Eppel Márton 2017–18: Davide Lanzafame 2018–19: Davide Lanzafame és Holender Filip
2020–2029	2019–20: Radó András 2020–21: Hahn János 2021–22: Ádám Martin 2022–23: Varga Barnabás 2023–24: Varga Barnabás