Major Jenő (festő, 1871–1945)
| Major Jenő | |
| Született | 1871. november 11.[1] Pest[1] |
| Elhunyt | 1945. december 8. (74 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maróthi Major Jenő (Pest, 1871. november 11. – Budapest, 1945. december 4.)[3] festő, grafikus.
Életútja
[szerkesztés]Major István és Lovászy Ottília fiaként született. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában végezte, mesterei Lotz Károly és Székely Bertalan voltak. Készített tájképeket, majd később pasztelltájképeket is. 1904-től szerepelt műveivel kiállításokon, 1921-ben csoportos tárlata volt a Nemzeti Szalonban. Több kitüntetést is kapott. A Magyar Nemzeti Galéria őrzi egyes képeit (Olvadás, Falurészlet, Reggel). Halált világítógáz-mérgezés okozta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 4488/1945. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Kieselbach
További információk
[szerkesztés]- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
