Ugrás a tartalomhoz

Majer Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Majer Imre
Sírja a komáromi római katolikus temetőben
Sírja a komáromi római katolikus temetőben
Született1865. március 12.
Arad
Elhunyt1936. november 24. (71 évesen)
Foglalkozásapap
Tisztsége

Majer Imre aláírása
Majer Imre aláírása
SablonWikidataSegítség

Majer Imre (Arad, 1865. március 12.Komárom, 1936. november 24.[2]) pápai prelátus, bélai címzetes apát, szemináriumi rektor, komáromi apát-plébános.

Élete

[szerkesztés]

Majer W. József közös hadseregbeli mérnökkari őrnagy és Cziger Mária fia.

Komáromban végezte az algimnáziumot, Aradon a felsőgimnáziumot. Esztergomban teologiát végzett. 1888-ban szentelték fel. Káplán volt 1888-tól Kéménden, 1889-től Esztergom-Vizi városban, 1890-től Érsekújvárott. 1893-ban plébános lett Leányváron.[3] 1900. december 28-án XIII. Leó pápa titkos kamarássá nevezte ki.[4]

1906-tól Párkányban lett plébános,[5] 1907-től pedig az esztergom-vízivárosi zárda házi igazgatójává nevezték ki.[6] 1919-ben a Tanácsköztársaság katonái az esztergomi forradalmi törvényszék elé vitték, de sikerült magát tisztáznia.[7] 1922-től haláláig Komárom plébánosa. A komáromi temetőben nyugszik.[8]

1924-ben ő végezte az 1919-ben elhunyt Molnár János prelátus-kanonok, korábbi helyi plébános végakarata szerinti komáromi temetését.[9] A magyar papképzés ügyét is felkarolta.[10] 1924-ben misét celebrált az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt komáromi körzetének zászlószentelésén.[11] 1929-ben Tyukoss János, Haiczl Kálmán, Gregorovits Lipót, Jónás Imre és Nagy Dezső mellett, alapítótagja volt a komáromi Marianumnak.[12] A komáromi Marianum internátus és szeminárium költsége csaknem 800 ezer koronába került. 1931-ben részt vett a komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet 50 éves jubileumán.[13] 1934-ben megnyitotta a szlovenszkói Prohászka-körök komáromi kongresszusát.[14] 1935 március 10-én az ő elnöklete alatt folyt Komáromban a Katolikus Akció első alakuló közgyűlése.[15] 1935-ben megnyitotta a komáromi katolikus nagygyűlést is.[16] A szociális testvérek komáromi letelepítője.

Támogatta az érsekújvári polgári leányiskola kápolnájának fölszerelését, illetve a komáromi bencés gimnázium diákmenzáját. A leányvári római katolikus elemi népiskola építésére 500 koronát ajándékozott.[17] Az esztergomi érseki polgári leányiskola új épületére 4000 koronát adományozott,[18] amelyet 1913 szeptemberében adtak át.[19] 1907-től az Esztergommegyei Párkányi Takarékpénztár igazgatósági tagja,[20] valamint a Párkány és vidéke „Hangya" fogyasztási és értékesitő szövetkezet egyik vezetője.[21]

Igazgatósági tagja volt a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületnek, a Jókai Egyesületnek és alapító tagja a Szent Ágoston Társulatnak.[22] 1924. július 13-án felszentelte a Szent András-templom új harangjait, melyek 90000 koronába kerültek. Az egyik harang 20000 koronás költségét saját maga állta. Új harangok készültek a Szent Rozália-templom és a Szent Anna-kápolna részére is.[23]

Elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • 1892 Szünidei kézikönyv növendék papok számára. Elmélkedések. Esztergom. (fordította Bacuez L.-től)
  • 1897 Katholikus lelki kalauz, vagyis utmutatás keresztény életmódra. A régi és legújabb kiadás nyomán áldolgozva. Esztergom.
  • 1902 Páli Szent Vincze — egy-egy gondolata az év minden napjára. Esztergom. (Gondolatok páli Vinczétől az évnek minden napjára)
  • Kosztka szent Szaniszló életrajza
  • Le divin Consolateur
  • La conformité à la volonté de Dieu. Par Saint Vincent de Paul.

Források

[szerkesztés]
  1. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. Nemzeti Ujság 18/273, 10.
  3. Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom, 22; Hivatalos Közlöny 1897/8.
  4. 1901 Religio LX/3, 24.
  5. 1906 Havi Közlöny 29/5, 566.
  6. 1907 Havi Közlöny 30/5, 587.
  7. Fazekas Csaba 1998: Az Esztergomi Főegyházmegye az 1919-es Tanácsköztársaság idején. Magyar egyháztörténeti vázlatok 10/3-4, 164. (1997)
  8. emlekhelyek.csemadok.sk; Mácza Mihály 1992: A komáromi temetőkről. Limes - Tudományos szemle 5/4, 14.
  9. 1924 Budapesti Hírlap 44/49, 5.
  10. 1924 Nemzeti Ujság 6/143, 6; Sztyahula László 2012: A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918-1950. Doktori disszertáció. 68
  11. 1924 Magyar ünnep a megszállott Komáromban. Magyarság 5/182, 4.
  12. Sztyahula 2012, 72.
  13. 1931 Dunántúli Protestáns Lap 42/49, 229-230; Budapesti Hírlap 51/280, 9.
  14. 1934 Nemzeti Ujság 16/180, 8.
  15. Sztyahula 2012, 181.
  16. Sztyahula 2012, 107.
  17. 1902 Néptanítók Lapja 35/21, 13; 1902 Hivatalos Közlöny 10/12, 251.
  18. 1913 Budapesti Közlöny 47/145, 3.
  19. 1913 Budapesti Hírlap 33/218, 19.
  20. 1907 Központi Értesítő 32/36, 820; Mihók-féle Magyar Compass; Kormos Alfréd 1909 (szerk.): Pénzügyi Compass, 1908-1909. Budapest, 731.
  21. 1918 Központi Értesítő 43/16, 392.
  22. Prágai Magyar Hírlap 15/271, 5. (1936. november 26.)
  23. PMH 10/126, 4 Majer Imre dr. apátplébános tízéves komáromi működése (1931. június 4.)
  24. 1916 Budapesti Közlöny 50/131, 1.

További információk

[szerkesztés]
  • Beke Margit 2008: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Budapest, 451.