Ugrás a tartalomhoz

Magyarország és Horvátország kapcsolatai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Horvátország és Magyarország kapcsolatai alatt a kétoldalú kapcsolatrendszert értjük a két ország között. A két ország közötti diplomáciai kapcsolat 1992. január 18-án jött létre, miután Horvátország függetlenedett Jugoszláviától.

Horvátország nagykövetséget tart fent Budapesten, illetve konzulátusokat Pécsen és Nagykanizsán, míg Magyarország nagykövetsége Zágrábban található, emellett rendelkezik főkonzulátussal Eszéken valamint Split városában, Fiumében és Dubrovnikban tiszteletbeli konzulátussal.

1102-ben, az előzőleg független Horvát Királyság és Magyar Királyság perszonálunióban egyesült I. (Szent) László uralma alatt. Az Oszmán Birodalom hódításait és a katasztrofális kimenetelű mohácsi csatát követően 1527-ben, a horvát nemesség I. Ferdinándot, a német-római császárt választotta meg új uralkodójának. Ezt a magyar nemesség ellenezte, viszont a Magyar Királyság annektálása után Horvátország és Magyarország továbbra is perszonálunióban maradt.

Külképviseletek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Heka László: A magyar-horvát államközösség alkotmány- és jogtörténete; Bába, Szeged, 2004
  • Bedécs Gyula: Horvátország és tengerpartja. Magyar emlékek és látnivalók; B.K.L., Szombathely, 2004 (Ami az útikönyvekből kimaradt)
  • Heka László: A horvátok és az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc; SZTE ÁJK Tudományos Bizottsága, Szeged, 2004 (Acta juridica et politica)
  • A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában; szerk. Bene Sándor, Hausner Gábor; Zrínyi, Budapest, 2007 (Hősgaléria)
  • A horvát-magyar együttélés fordulópontjai. Intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra; főszerk. Fodor Pál, Sokcsevits Dénes, szerk. Jasna Turkalj, Damin Karbić, ford. Bubreg Györgyi, Kovács Lea, Lukács B. György; MTA BTK TTI–Horvát Történettudományi Intézet, Bp.–Zagráb, 2015 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
  • Kiss Gy. Csaba: Budapest – Zágráb: oda-vissza; Nap, Budapest, 2015 (Magyar esszék)
  • Molnár Antal: Magyar hódoltság, horvát hódoltság. Magyar és horvát katolikus egyházi intézmények az oszmán uralom alatt; MTA BTK TTI, Budapest, 2019 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
  • Ars et virtus. Horvátország – Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége. Galerija Klovićevi dvori, Zagreb, 2020. szeptember 24–november 22., Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2020. december 16–2021. március 15.; MNM, Budapest, 2020