Madzsar Gusztáv

Madzsar Gusztáv
Született	1864. március 26. Szatmárnémeti
Elhunyt	1934. november 8. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Madzsar János
Foglalkozása	pedagógus, irodalomtörténész
Tisztsége	iskolaigazgató (1902–1918, József Attila Gimnázium)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (43-2-31)
A Wikimédia Commons tartalmaz Madzsar Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Madzsar Gusztáv (Szatmárnémeti, 1864. március 26. – Budapest, Józsefváros, 1934. november 8.) főgimnáziumi tanár, irodalomtörténész.

Élete

Madzsar János főgimnáziumi tanár és Unger Mária fia. Szülővárosában végezte 1881-ben a királyi katolikus főgimnáziumot. 1881-től 1886-ig mint orvosnövendék és bölcselethallgató a budapesti egyetemen tanult. 1888-ban polgári iskolai, 1895-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. A makói állami főgimnáziumban a magyar-német nyelv és irodalom rendes tanára volt, 1903-tól pedig ugyanannak az intézménynek az igazgatója lett. Később a Budapest vidéki tankerület főigazgatójává választották. Ő indította útjára 1910-ben az Irodalmi Segédkönyvek című sorozatot. Publikált angol, finn, francia és orosz műfordításokat is. Felesége Graner Ilona volt.

Cikkei a Fővárosi Lapokban (könyvismertetések); a Makói Hírlapban (1889. Széchy Mária az elbeszélő költészetben, 1894. A két szomszédvár); a Magyar Paedagogiában (1896–97. könyvism.); a Marosban (1897. Baumbach Rudolfról); a makói állami főgimnázium Értesítőjében (1898. A német nyelv tanítása a gymnasium III. és IV. osztályában, A magyar nyelv tanítása a gymansium III. osztályában, ismertetése 1899. Egyetemes Philologiai Közlöny és Magyar Paedagogia, 1899. A statisztika tanítása a gymnasium IV. osztályában); a makói polgári fiúiskola Értesítőjében (1899. Kölcsey a tragikumról); költeményeket és műfordításokat közölt a Vasárnapi Ujság, Egyetemes Philologiai Közlöny, Szegedi Napló, Szegedi Hiradó, Aradi Közlöny, Arad és Vidéke című lapokban stb. Szerkesztette a Nagyvilágból című regénygyűjteményt Makón 1898-tól.

Munkái

Friedrich von Schiller: Maria Stuart, Madzsar Gusztáv bevezetésével

• Elbeszélések. Budapest, 1890. (Rudnyai Kálmán névvel.)
• Nevelőben. Regény. Budapest, 1893. (Ismertetése Fővárosi Lapok 1893. március 22. 81. szám)
• A magyar népköltés versalakjai. Budapest, 1895. (Ismertetése Egyetemes Philologiai Közlöny, 1896.)
• Letűnt idők. Budapest, 1931.

Műfordításai

• Päivärinta. Finn elbeszélések. Budapest, 1892.
• Anton von Perfall: Zátonyok. Fordítása. Budapest, 1893. (2. kiadás. Makó, 1899.)
• Aho: A kinek nyugta nincs. Fordítása. Budapest, 1898.
• Kipling: A fekete bárány. Ford. Budapest, 1898.
• Potapenko, N. I.: A kiválasztott. Regény ford. oroszból. Budapest, 1899. (Két kötet. Athenaeum Olvasótára.)
• Potapenko, N. I.: Életbölcsesség. Regény, ford. oroszból. Ugyanott, 1899. Két kötet.
• Erckmann-Chatrian: Fricipajtás. Regény, franciából ford. Budapest, 1899. Két kötet.
• Mark Twain: Az ellopott fehér elefánt. Ford. Budapest, 1899.
• Charles Dickens: A kosztos ház. Ford. Budapest, 1899.
• Lermina V. A., Ford. Budapest, 1899.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]