Ugrás a tartalomhoz

M48 Patton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
M48
M48 Patton
M48 Patton

Fejlesztő ország Amerikai Egyesült Államok
Gyártó
Gyártási darabszám12 000
Háborús részvétel
Általános tulajdonságok
Személyzet4 fő (parancsnok, irányzó, töltőkezelő, vezető)
Hosszúság9,3 m
Szélesség3,65 m
Magasság3,1 m
Tömeg49,6 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzathengerelt acélpáncél
Elsődleges fegyverzet90 mm-es T54-es löveg;
az M48A3-n 90mm-es M41-es löveg;
az M48A5-n 105 mm-es M68 sima csövű löveg
Másodlagos fegyverzet12,7 mm-es M2 Browning
7,62 mm-es M73 lövegcsővel párhuzamosított géppuska
Műszaki adatok
MotorContinental AVDS–1790–5B V12 léghűtéses, V12-es, duplafeltöltős dízelmotor
Teljesítmény750 LE
Felfüggesztéstorziós rugók
Sebesség48,3 (műúton) km/h
Fajlagos teljesítmény15,1 LE/tonna
Hatótávolság462 km
A Wikimédia Commons tartalmaz M48 témájú médiaállományokat.

Az M48 Patton közepes harckocsi, mely a harmadik, és utolsó[1] tank volt, amely George Patton amerikai tábornokról lett elnevezve, aki a tankok harci alkalmazásának szószólója volt.[1]

Története

[szerkesztés]

Az M48 Patton rendeltetése az volt, hogy lecserélje az előző M47 Patton és M4 Sherman tankokat. Habár nagyban hasonlított elődjére, az M47 Patton tankra, az M48 Patton egy új terven alapult. Egyes M48A5 típusú tankok az 1980-as években is kiválóan teljesítettek az amerikai hadseregben és több típusváltozatai szolgálatban maradtak a világ több országában. Az M48 volt az utolsó amerikai tank, amelyen 90 mm-es ágyú volt, az utolsó, M48A5 típusváltozatra már 105 mm-es M68 ágyút szereltek.

A világon a Török Hadsereg használta a legnagyobb számban a M48 MBT típusú korszerűsített tankot, több mint 1400 állt náluk szolgálatban.

1951 február 27-én az OTCM (Ordnance Technical Committee Minutes) #33791 jelzéssel elindította egy új tank tervezését, melyre 90mm-es T54-es löveg legyen szerelve (az M60 Patton-on a „T” jelölést „X”-re cserélték le).[2] Az M46 Patton és M47 Patton-eshez képest alaposabb korszerűsítésnek köszönhetően az M48-as új lövegtornyot kapott, a törzset újratervezték és feljavított felfüggesztést is kapott. A személyzetet az ágyús/géppuskás kiiktatásával 4-re csökkentették, tehát így lényegében egy teljesen új tankot hoztak létre.


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Hunnicutt
  2. Hunnicutt, pp. 85 & 152

Források

[szerkesztés]
  • Steven J Zaloga, Tony Bryan, Jim Laurier - "M26–M46 Pershing Tank 1943–1953", 2000 Osprey Kiadó (New Vanguard 35), ISBN 1-84176-202-4.
  • Keith W. Nolan "Into Lao's, Operation Lam Son 719 and Dewey Canyon II" 1986. Presidio Press. Account of the US Army's final offensive of the Vietnam War.
  • Abraham Rabinovich - "The Battle for Jerusalem June 5–7, 1967", 2004 Sefer Ve Sefer Kiadó, Jeruzsálem, ISBN 965-7287-07-3
  • Donn A. Starry, General. "Mounted Combat In Vietnam"; Vietnam Studies. 1989; Department of the Army.
  • Hunnicutt, R. P. "Patton: A History of the American Main Battle Tank." 1984, Presidio Press; ISBN 0-89141-230-1.
  • Dunstan, Simon. "Vietnam Tracks-Armor in Battle." (1982 edition, Osprey Kiadó), ISBN 0-89141-171-2.
  • Bowden, Mark "Black Hawk Down: A Story of Modern War" 2001, Signet; ISBN 0-451-20393-3.

További információk

[szerkesztés]