Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása egy vagyon elleni bűncselekmény a hatályos magyar büntetőjogban.[1] Lényeges fogalmi elem, hogy az elkövető a saját tulajdonában levő tárgy elleni bűncselekményért felel. (Ebben a tekintetben eltér a rongálástól.)
Fogalma
[szerkesztés]Aki a tulajdonában álló műemléket, védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy a tulajdonában álló ingatlanon lévő régészeti lelőhelyet megrongálja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]
Aki a tulajdonában álló
a) műemléket vagy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti,
b) műemlék olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemléki jellegét, vagy
c) védett kulturális javak körébe tartozó tárgy vagy régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elő,
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]
Története
[szerkesztés]Az 1978. évi IV. törvényben két különös részi tényállás szabályozta ezt a tényállást: a kulturális javak megrongálása (Btk. 216/A. §) és a műemlék megrongálása (Btk. 216. §).
Műemlék megrongálása
[szerkesztés]Aki a tulajdonában álló műemléket megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[4]
Aki az (1) bekezdés szerinti műemléket megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemlék jellegét, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[5]
Kulturális javak megrongálása
[szerkesztés]Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]
Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[7]
Források
[szerkesztés]- 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről
- 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről