Árdrágítás
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az árdrágítás egyes jogrendszerekben bűncselekménynek számít, míg más országokban (pl. a hatályos magyar jogban) ennél enyhébben, szabálysértésnek minősül.
A hatályos magyar jogban
[szerkesztés]A hatályos magyar jogban (2012. évi II. törvény 232. §) az árdárgítás nem bűncselemény, hanem szabálysértés.
Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el. [1]
Története
[szerkesztés]Az első világháború után
[szerkesztés]Az 1920. évi XV. tc. 1. §-a szerint az árdrágító visszaélés vétségét követi el,
- aki közszükségleti cikket a megengedett árnál magasabb árt kövrtel (ártúllépés)
- aki méltányos hasznot meghaladó nyereséget magában foglaló árt követel (áruzsora)
- aki közszükségleti tárgyul szolgálö munkateljesítésre vonatkozó szerződésnél a másik fél szorult helyzetének kihasználásával aránytalan ellenszolgáltatást kíván (munkabéruzsora)
- aki közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmas módon űzérkedik; különösen ily célból a közszükségleti cikk árát az árúnak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedés) drágítja vagy közszükségleti cikk forgalombahozatalának közvetítésénél aránytalan díjazásért jár el (árdrágító űzérkedés);
- aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikk készletét a cikk árának drágítása vagy magas árának fenntartása végett nyerészkedési célzattal elrejti, eltitkolja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, a forgalombahozataltól visszatartja, termelését (előállítását) vagy a vele való kereskedést korlátozza vagy a készletet a közellátástól árdrágításra alkalmas bármely más módon jogosulatlanul elvonja (áruelvonás);
- aki oly közszükségleti cikket, amelynek forgalmát a minisztérium rendelkezései korlátozzák, e korlátozások megszegésével vagy kijátszásával nyerészkedés végett beszerez vagy a minisztérium tilalma ellenére külföldre vagy az ország megszállott területére kivisz (árucsempészet);
- aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikk eladását valakivel szemben megtagadja abból az okból, mert az vagy hozzátartozója őt vagy mást a jelen törvénybe ütköző cselekmény miatt a hatóságnál feljelentette.
A második világháború után
[szerkesztés]A Rákosi-rendszerben az egyik leggyakrabban alkalmazott különös részi tényállás az árdrágítás volt. Csak 1952-ben négy és félzer ilyen elítélés történt. [3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- 2012. évi II. törvény 232. §
- 1920. évi XV. tc. 1. §
- Pesti Hírlap Könyvtára lexikona 67. old.