Ugrás a tartalomhoz

Mérei Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mérei Gyula
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
SzületettGrünwald Gyula
1911. július 19.
Budapest
Elhunyt2002. június 29. (90 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatörténész, egyetemi tanár, MTA-tag
Tisztségeegyetemi tanár
KitüntetéseiLásd a Díjak, elismerések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérei Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mérei Gyula, születési nevén Grünwald Gyula (Budapest, 1911. július 19.[2]Szeged, 2002. június 29.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979). Kutatási területe: 19–20. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténet, a dualizmus korának politikai története, historiográfia, metodológia.

Életpályája

[szerkesztés]

Budapesten született Grünwald József (1880–1919)[3] kereskedő és Rothauser Anna gyermekeként.[4] 1930-ban édesanyja második férje, Mérei Dezső (1891–1944) örökbe fogadta és nevére vette. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott felsőfokú tanulmányokat történelem-latin szakon 1929–1934-ig. Mestere Szekfű Gyula történész. 1934-ben nyert történelem-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. 1934-ben védte meg Magyar politikai pártprogramok : 1867–1914. c. egyetemi doktori disszertációját. 1934–1938-ig kutatói ösztöndíjjal Bécsben történelmi és gazdaságtörténeti tanulmányokat folytatott. 1938–1948-ig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaként dolgozott, történeti kutatásait nem hagyta abba, 1946-ban magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen.

Önálló katedrához a Szegedi Tudományegyetemen jutott, a Magyar Történeti, később Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék élére került 1951. szeptember 1-jén mint tanszékvezető egyetemi docens, 1952-től mint tanszékvezető egyetemi tanár. Az újonnan bevezetett szovjet tudományos szisztéma szerint 1952-ben megvédte kandidátusi disszertációját, 1967-ben akadémiai nagydoktoriját. Mind az oktatásban, mind a kutatásban élen járt, a tudomány- és oktatásszervezésből is kivette részét, a tanszékvezetés mellett 1960–1964-ig a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztét töltötte be. Tagja volt megalakulása óta az MTA Történettudományi Bizottságának, valamint a Tudományos Minősítő Bizottságnak. Több folyóirat szerkesztőbizottságában dolgozott: Századok (1948–62), Párttörténeti Közlemények (1962–89), Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae[5] (1985–90).

Az MTA 1973-ban választotta be levelező, 1979-ben rendes tagjai sorába. 1981-ben vonult nyugalomba. Mérei Gyula 75. születésnapját munkatársai, hallgatói emlékkötet kiadásával és születésnapi rendezvénnyel ünnepelték.[6] Az 1960-as, 1970-es években meghatározó személyisége volt a JATE Történeti Intézetének.[7]

Szegeden érte a halál; a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[8]

Felesége Márkus Ilona (1913–2002) főkönyvelő volt. Második felesége Ördögh Piroska (1926–2021) egyetemi oktató, akivel 42 évig éltek együtt. Lányai: Bayerné Mérei Éva (1947–) filozófus, kandidátus és Mérei Vera főiskolai docens.[9]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
Az egyetem vezetése,
jobbról az első Mérei Gyula dékán
  • Magyar politikai pártprogramok : 1867–1914. Budapest, 1934. 363 p.
  • Polgári radikalizmus Magyarországon : 1900–1919. Budapest, 1947. 127 p.
  • Mezőgazdasági és agrártársadalom Magyarországon : 1790–1848. Budapest, 1948. 215 p.
  • Munkásmozgalmak : 1848–49. (Forráspublikáció). Budapest, 1948. 269 p.
  • Magyar iparfejlődés : 1790–1848. Budapest, 1951. 428 p.
  • Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburg Monarchia: 1840–1918. Budapest, 1965. 164 p.
  • Die Idee der europäischen Integration in der westdeutschen bürgerlichen Geschichtsschreibung. Budapest, 1966. 206 p.
  • A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Budapest, 1969. 215 p.
  • A magyar polgári pártok programjai (1867–1848). Összeáll. Budapest, 1971. 383 p.
  • Der Aussenhandel des Königsreichs Ungarn (1790–1848). Budapest, 1980. 33 p.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1543/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  3. Grünwald József halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2447/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  4. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 983/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  5. Rövidítése: AHistHung
  6. Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szeged, 1986. (Mérei Gyula publikált műveinek jegyzékével).
  7. Kristó Gyula: Történelem. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921–1998. Szeged : Mészáros Rezső, 1999. 249–259. p.
  8. Szeged, Belvárosi temető: U/D-2-71 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p. ISBN 978-963-06-5260-5
  9. Mérei Gyula - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. május 31.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]