Máté Lajos (író)

Máté Lajos
1930
Született	1872. április 20. Losonc
Elhunyt	1945. november 29. (73 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Sablon • Wikidata • Segítség

Máté Lajos (Losonc, 1872. április 20. –Budapest, 1945. november 29.), reáliskolai tanár; cikkíró, költő, iskolaigazgató

Szakmai életútja

1872 március 20-án született Losoncon, ahol gimnáziumi tanulmányait jelesen végezte. 1891-1896 között a Budapesti Tudományegyetemen irodalmi, esztétikai és művészettörténeti tanulmányokat folytatott, modern nyelveket tanult. A magyar és latin irodalomból kitűnő minősítésű oklevelet szerezett 1896-ban, mindjárt megkezdte tanári pályáját, mint a Hajdúnánási Református Gimnázium rendes tanára. Hajdúnánáson mindössze egy évet tanított. 24 éves volt ekkor, de már korában a helyi lakodalmi szokásokat gyűjtötte. A következő évben állami szolgálatba lépett Erdélyben, Szepes megyében az Erzsébetvárosi Állami Főgimnázium rendes tanáraként. Az itt töltött 11 év alatt tanítói munkája mellett élénk részt vett a város közéletében, kultúrmunkájában. Helyi lapokat szerkeszt, színházi kritikus, a református egyház presbitere, a Tulipánszövetség titkára, a Torna- és Vívóegyesület művezetője. Kiváló tanári működésének elismerését bizonyítja, hogy már 1903-ban, majd 1907-ben tagja volt a tanári fegyelmi vizsgáló bizottságának. 1913-ban a székelyudvarhelyi s 1914-ben a karcagi református főgimnázium érettségi vizsgálatain kormánybiztos. Az I. Világháborúban népfelkelő százados. A koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján és a háborús emlékérem tulajdonosa.

1924 november hónapban a Kormányzó középiskolai igazgatói címmel tüntette ki. Tanári elfoglaltsága mellett foglalkozott az irodalommal is. Irt verseket, pedagógiai, irodalmi és nyelvészeti értekezéseket az óbudai Egyházi Élet c. folyóiratba és a különböző szaklapokba. Kiadta Vörösmarty Mihály válogatott kisebb költeményeit bevezetéssel és jegyzetekkel. Petőfi című 3 felvonásos történelmi színművét a Fővárosi Színház 1911-ben ismételten előadta. A háború előtt 3 évig vezette a munkásgimnáziumot Budapest III. kerületében. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületnek alapítása óta titkára, majd főtitkára, az Iskolaszanatórium Egyesületnek igazgatósági tagja, a Hadtörténeti Múzeum külső munkatársa. Ezek mellett egyik kiválósága a magyar gyorsírásnak. Már bölcselethallgató korában megszerzi a gyorsírótanári oklevelet, jegyzője, majd választmányi tagja a Gyorsíró Egyesületnek, ismételten díjat és elismerő oklevelet nyer a versenyeken. 1912-től szerkesztette a Gyorsírási Lapokat Tevékeny részt vett az 1913. évi nemzetközi gyorsírókongresszus előkészítésében. 1908 és 1931 között az Árpád Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt, de gyorsírást és rajzoló geometriát is tanított.Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület titkára, a Budapesti Philologiai Társaság, Országos Magyar Gyorsíró Egyesület rendes, Magy. Paedagogiai Társaság rendkívüli, Irodalomtörténeti Társaság, OKTE, Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének tagja

Legfontosabb publikációi

• „Petőfi“ 3 felvonásos történeti színmű. 1910 Kiadó: Rényi Károly

• 1914-ben szerkesztette mint főhadnagy a somorjai fogolytábor tisztikara részére az ,,Őrzászlóalj“-at és írta annak egyes cikkeit.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• [Itidata Digiphil Máté Lajos]

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.

• Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002. ISBN 9630098997.Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből

• Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK (magyar nyelven). Sipos Béla. (Hozzáférés: 2023. április 13.)