Második nikaiai zsinat

	Második nikaiai zsinat
Dátum	787. szeptember 24. – október 23.
Elismerte	katolikus egyház
Előző zsinat	Harmadik konstantinápolyi zsinat
Következő zsinat	Negyedik konstantinápolyi zsinat
Összehívó	Eiréné bizánci császárnő
Résztvevők	350 püspök
Viták témája	képrombolás megakadályozása
Dokumentumok és nyilatkozatok	22 kánon
	Időrendi lista

A második nikaiai zsinat vagy második niceai zsinat a katolikus egyház 7. egyetemes zsinata, amelyet 787-ben tartottak Nikaiában. A zsinatot Eiréné bizánci császárnő hívta össze a kialakult képrombolások megakadályozására. A bizánci birodalomban III. León bizánci császár és fia V. Kónsztantinosz bizánci császár hivatalossá tette a képek elpusztítását.

Előzmények

Konstantinápolyban volt egy császári rendelet a képrombolásra. Ez ellen a rendelet ellen (730) III. Gergely pápa hiába tiltakozott azzal, hogy kiközösítette (736) a képrombolókat. 757-ben egy konstantinápolyi zsinaton a zárónyilatkozat újra megerősítette a képrombolást. Azonban uralomra jutott Eiréné bizánci császárnő, aki képtisztelő volt, és zsinatot hívott volna össze, de katonák egy csoportja szétkergette a gyűlést 786. július 31-én. A császárnő a pátriárka székébe olyan püspököt ültetett, aki támogatta őt, és összehívta újra a zsinatot.

A zsinat

A zsinaton nyolc ülés volt, napirendre vették a képrombolók érveit és tételesen cáfolták azokat. Második lépésben meghatározták a képtisztelet alapjait. Első pontban megengedték Jézus, Szűz Mária, szentek és az angyalok ábrázolását. Kinyilvánították, hogy a festett képek nem bálványok. Az ábrázolt személy emlékeztető csak, és arra buzdít hogy kövessék az általa képviselt utat. Egyedül csak Istent illeti az imádat, így a képek előtt kifejezett tisztelet lényegesen különbözik attól. A tisztelet viszont nem a képnek szól, hanem annak a személynek akit ábrázol. Voltak akik ezeket a határozatokat nem értették. Leginkább nem volt világos számukra a képtisztelet és az imádás közti értelmezés. Ezt a korabeli fordítási elégtelenségek is hátráltatták. 794-ben Nagy Károly zsinatot hívott össze Frankfurtban, ahol a nikaiai zsinat eredményeit elvetették, sőt Libri Carolini néven vitairatot is készíttetett Orléans-i Theodulffal – de a pápa viszont nem nyilvánította semmisnek.

Kapcsolódó szócikkek

Források

Bokor József (szerk.). Niceai zsinat, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
katolikus lexikon
depositum.hu
angol nyelvű e-könyv a zsinatról 1850

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Sablon:Egyetemes zsinatok m v sz Egyetemes zsinatok
kelet és nyugat	Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I. (381) · Epheszosz (431) · Khalkédón (451) · Konstantinápoly II. (553) · Konstantinápoly III. (680–81) · Nikaia II. (787)
csak kelet	Trullo (692) · Konstantinápoly IV. (879–80) · Konstantinápoly V. (1341–51) · Jeruzsálem (1672)
csak nyugat	Konstantinápoly IV. (869–70) · Laterán I. (1123) · Laterán II. (1139) · Laterán III. (1179) · Laterán IV. (1215) · Lyon I. (1245) · Lyon II. (1274) · Vienne (1311–12) · Konstanz (1414–18) · Bázel–Ferrara–Firenze (1431–45) · Laterán V. (1512–14)
csak római katolikus	Trident (1545–63) · Vatikán I. (1869–70) · Vatikán II. (1962–65)
csak protestáns	Dordrecht (1618–19) · Westminster (1643–49)
Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet. Más (neo)protestáns felekezetek más nézeten vannak. · Az antikhalkédóni egyházak ma az első három zsinatot fogadja el a „közösből”, az Asszír keleti egyház az első kettőt.