Mária Magdolna római katolikus templom (Zalaegerszeg)

Mária Magdolna Plébániatemplom
műemlék
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Szombathelyi egyházmegye
Védőszent	Mária Magdolna
Püspök(ök)	Székely János
Pap(ok)	Stróber László apát, esperes-plébános Bokor Zoltán káplán
Építési adatok
Építése	1747-1803
Rekonstrukciók évei	1973-1974, 2008-2012
Stílus	barokk
Építtetője	Padányi Biró Márton veszprémi püspök
Felszentelés	1803
Felszentelő	Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök
Alapadatok
Torony	2 db
Magassága	44 m
Elérhetőség
Település	Zalaegerszeg
Hely	Mindszenty tér 1.
Elhelyezkedése
Mária Magdolna Plébániatemplom Pozíció Zalaegerszeg belvárosa térképén
é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 46″46.845555555556, 16.846111111111
A Mária Magdolna Plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Magdolna Plébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mária Magdolna templom Zalaegerszeg központjában álló barokk templom.

Története

A templom helyén már a középkorban is állt kápolna. A mai templom alapkövét 1747-ben (más forrás szerint 1748-ban) rakták le. Az építkezést a város földesura, Padányi Biró Márton veszprémi püspök rendelte el. Az építkezés igen lassan haladt: 1757-ben még csak a szentélyt fedték le. 1769-ben az új püspök, Koller Ignác megrendelte a belső freskódekoráció elkészítését Johann Ignaz Cimbal bécsi festőtől.

1803. július 9-én került sor a templom felszentelésére Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök által, mert 1777-ben Mária Terézia királynő Zalaegerszeg városát is az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolta. Az 1826-os nagy zalaegerszegi tűzvész a templom tetőszerkezetét és a toronysisakokat is megrongálta.

1973-74-ben, majd 1998-2012 között Stróber László apátplébános szolgálata alatt az egykori Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ tervei alapján felújították. A külső felújítás tervezője Wittinger Zoltán építész és dr, Vándor András statikus, a környező park tájépítész tervezője Szabadics Anita volt. A kivitelezési munkákat Ekler Károly végezte. A templom műemléki védelem alatt áll.

Leírása

A templom szabadon álló, keletelt, egyhajós épület.

Homlokzatát szoborfülkékben álló Szent Mihály, Szent Mária Magdolna, illetve feltámadt Krisztus-szobor, valamint három kőfaragvány: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere ékesítik. A két 44 méter magas torony között nyugszik az orgonakarzat.

A templom hajója kétoldalt három-három oldalkápolnával egészül ki, melyek oltárképei Loyolai Szent Ignácot, Szent István királyt, Krisztus keresztrefeszítését, Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják. A Szent István oltárnál áll Zalaegerszeg legrégibb műemléke, a 17. században készített Pieta-szobor. A szentély északi oldalát keresztelőkápolnával, a délit sekrestyével bővítették. Felettük imaterem (oratórium) található, a templomba nyíló ablakokkal.

A templom belső terét keresztény szimbólumokat és Mária Magdolna életének jeleneteit ábrázoló freskók díszítik. A templom XVIII. századi berendezései közül kiemelkedik a szószék melletti, csavart oszlopokkal díszített stallum, melynek hátsó falán a feltámadt Üdvözítő szobra áll egy szoborfülkében.

A templom mellett északon egy 18. századi barokk Szent Flórián szobor, délen egy copf stílusú Szentháromság szobor látható. Itt állították fel 1998-ban Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobrát is, aki 1919 és 1944 között volt a templom plébánosa.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Magdolna római katolikus templom (Zalaegerszeg) témájú médiaállományokat.

• A plébánia honlapja
• vendegvaro.utazom.com
• zalaegerszeg.varosom.hu Archiválva 2012. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• A templom. Műemlékem.hu
• miserend.hu
• fotók a templomról a tervező honlapján: https://web.archive.org/web/20170105175932/http://zoltan.wittinger.hu/zoli_elemei/zalaegerszeg/FlashScroll/index.html