Mándoky Béla
| Mándoky Béla | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1839. szeptember 17. Pankota |
| Elhunyt | 1918. április 2. (78 évesen) Debrecen |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Mándoky Sándor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mándoky Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alfalvi Mándoky Béla (Pankota, 1839. szeptember 17. – Debrecen, 1918. április 2.)[1] magyar színész, színházi rendező, színigazgató.
Élete
[szerkesztés]Nemesek gyermeke. Apja Mándoky János ügyvéd volt. A gimnáziumot Aradon kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt Esztergomban végezte a bencéseknél. Innen Budapestre ment, és a Műegyetem hallgatója lett, az előadások helyett azonban inkább a Nemzeti Színházat látogatta; apja ezért hazavitte és írnoki állásba helyezte Aradon. 1860-ban az aradi Kazinczy-ünnepélyen kitűnt kitűnő szónoklatával, ezután a Bíbor és gyászban lépett fel Vak Béla szerepében. Az év végén színésznek állt be Takács Ádám társulatához. 1864. március 9-től április 20-ig Kolozsváron a Follinus társaságának kedvelt tagja volt. 1865-ben megnyílt a debreceni színház, ekkor oda szerződött. 1875-ben az aradi színház társigazgatója volt, de különböző problémák miatt abbahagyta az igazgatást, és a székesfehérvári színházhoz szerződött mint rendező. 1877-78-ban a Debrecen-nagyváradi színház igazgatója lett. 1882-ben Győrbe ment társulatával és 1885-ben Szabadkára, majd Debrecenbe, ahol Nagy Vince bukása után a város által kinevezett ötös igazgatóság tagja volt, később pedig a Valentin Lajos igazgatása alatt működő tagok sorába lépett. 1890. április 1-jén szívbaja miatt nyugdíjba vonult, december 4-én búcsúzott el a színpadtól.
Családja
[szerkesztés]Első felesége Bukuresty Bokor Róza, egy földbirtokos leánya volt, aki 22 éves korában (Marosvásárhelyen, 1865. október 6-án) elhunyt. Tőle származott egyetlen fia: Mándoky Sándor. — Második neje, Borsos Róza szintén nagyon hamar meghalt Nagyváradon. — Harmadik feleségével, a Morzsai nevet felvett – eredetileg francia eredetű Presly (Preszly) – Emma koloratúrszoprán énekesnővel 1868. december 26-án kötött házasságot Kolozsváron, aki aztán mindenhova követte férjét, majd 1884-ben időlegesen, 1888-ban pedig véglegesen visszavonult a színpadtól.[2]
Művei
[szerkesztés]- Emléklapok (1891),
- Színész-világ (1892).
Főbb szerepei
[szerkesztés]- Vak Béla (Hegedűs Lajos: Bíbor és gyász);
- Hamlet, Rómeó (Shakespeare);
- Bánk bán (Katona József);
- Posa márki (Schiller: Don Carlos);
- Carlos (Sardou: A haza).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyászjelentésében halála időpontja április 1.OSZK Gyászjelentés gyűjtemény
- ↑ Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. kötet. (Budapest, 1930) Mándoky Béla címszó, 195. oldal [1]
Források
[szerkesztés]- Mándoky Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub