Ugrás a tartalomhoz

Louis Poinsot

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis Poinsot
Született1777. január 3.[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Elhunyt1859. december 5. (82 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs[7][6]
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
Tisztsége
  • Inspector general of the Éducation nationale (1808 – 1824. szeptember 22.)
  • a Második Francia Császárság szenátusának tagja (1852–)
  • member of the Chamber of Peers (1852–)
Iskolái
Kitüntetései
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Poinsot témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Louis Poinsot [ejtsd: poenszó] (Párizs, 1777. január 3. – Párizs, 1859. december 5.) francia fizikus.

Életrajza

[szerkesztés]

Az École polytechnique elvégzése után híd- és útépítő mérnök lett. 1804-ben a Lycée Bonaparte-on a matematika, majd 1809-ben az analizis tanára, 1816-ban pedig az École polytechniqe-on examinátor és tanár lett, mely minőségében 1825-ig működött. 1843-ban a Bureau des longitudes-ben nyert állást. 1813-tól fogva az Institutnek tagja, 1852-től fogva szenátor is volt. Legnagyobb érdemei a mechanika terén vannak és működése a fizika ezen ágára nézve korszakalkotó. Poinsot első művének (Éléments de statique) megjelenése után a tudományos világ még nem igen ismerte el nagy érdemeit, csak némelyek, nevezetesen Auguste Comte, látták át az eredmények nagy fontosságát. A Nouvelle théorie de la rotation des corps megjelenésekor azonban már a tudományos világ figyelme Poinsot-ra fordult. Poinsot életrajza megvan a Correspondance sur l'école royale polytechnique-ben (1814-1816-ik évf. 3. kötet, 93. old.)[10]

Művei

[szerkesztés]
  • Éléments de statique (Párizs, 1803)
  • Nouvelle théorie de la rotation des corps (Párizs, 1834), melyben a testek egy pont körül való forgásának új elméletét állítja fel.
  • Mémoire sur la composition des moments et des aires (Journal de l'École polytechn. 1806)
  • Mémoire sur la théorie générale de l'équilibre et du mouvement des systèmes (uo.)
  • Théorie des cônes circulaires roulants (Párizs, 1852)
  • Sur une certaine démonstration du principe des vitesses virtuelles (Liouville Journal III., 1838)
  • Remarques sur un point fondamental de la Mécanique analytique de Lagrange (uo. XI., 1846)
  • Quelques recherches sur l'algèbre et sur la théorie des nombres (Mém. de l'Inst. XIV., 1813-15)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b senat.fr (francia nyelven)
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  5. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Пуансо Луи, 2015. szeptember 28.
  8. https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
  9. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  10. V. ö. Michaud, Biographie universelle (33. köt.).

Források

[szerkesztés]