Losonczi Farkas Károly
| Losonczi Farkas Károly | |
| Született | 1820. május 20.[1] Miskolc |
| Elhunyt | 1901. január 30. (80 évesen) Nyíregyháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fekete Zsuzsanna |
| Gyermekei | Losonczi Farkas Elek Kálmán |
| Szülei | Losonczi Farkas Károly Tomkaházi Tomka Borbála |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Losonczi (Lossonczi, Lossonczy) Farkas Károly (Miskolc,[2] 1820. május 20. – Nyíregyháza, 1901. január 30.[3]) jogász, Miskolc első polgármestere, tizenkét évig állt a város élén.
Élete
[szerkesztés]Miskolcon volt ügyvéd 1849-től, a szabadságharc utáni nehéz években, és a huszonöt éves jogi pályafutása alatt – miközben megyei és városi tisztségeket látott el – a város megbecsült polgára lett. 1867-ben, a kiegyezés évében választották meg főbírónak (polgármesternek). Megbízatása letelte után, 1873-ban, újabb hat évre (akkoriban hat évig tartott egy polgármesteri ciklus) megválasztották.
Polgármesteri ténykedésének egyik legfőbb iránya az önálló városi cím kivívása volt, akkoriban, 1848-tól, Miskolc rendezett tanáccsal bíró mezőváros volt, és a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott. Az önálló városi törvényhatóság iránti törekvés csak 1909-ben járt sikerrel, pedig a következő polgármesterek mind fontos feladatuknak tartották, végül Szentpáli István idején valósult meg a terv. A városi vezetés első lépésként a kincstári jogok és haszonvételek (például a piaci helypénzbeszedési jog, a korcsmároztatási jog, a szállodák, a malmok, a serház területei után fizetett bérlet stb.) örökös megváltását tűzte ki célul. Ez a megváltási összeg közel 400 000 forintot tett ki, amit 22 év alatt, 8%-os kamat mellett kellett a városnak törleszteni. Végül 1877-re sikerült a koronauradalomhoz való kapcsolatot felszámolni. Losonczi polgármester idején valósult meg a városi földbirtokrendezés, az ún. tagosítás. Kiköveztette a Piac utcát (ma Széchenyi utca), járdákat készíttetett, a Zsolcai kapuban ipari üzemek jöttek létre. 1873-ban megalapította a Tűzoltó Egyletet, amelynek elnöke is lett. 1871-re épült fel a ma is álló városháza, határozatot fogadtatott el a közgyűléssel a város „új kisded kórházának” felépítésére.
Az 1878-as polgármester-választáskor már nem kapott bizalmat (Soltész Nagy Kálmán ellenében), de Borsod vármegye főszolgabírája lett, és a mezőcsáti kerületből országgyűlési képviselőnek választották, amely tisztségben két ciklust töltött. Képviselősége után, 1885-ben, a fővárosi magyar királyi államrendőrség levéltárnoki hivatalának tanácsosa lett. Halála előtt két és fél évvel költözött Nyíregyházára, és ott is érte a halál 1901-ben. Halála évében jelent meg verseinek gyűjteménye Alkonyatkor című kötetében.[4][5]
Miskolc utcát nevezett el róla a Népkert mellett, de ezt 1940-ben Budai József utcára keresztelték át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. december 11., PIM53517
- ↑ Születési anyakönyvi kivonat
- ↑ Halotti anyakönyvi kivonat
- ↑ Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám) 1901-02-03 / 5. szám
- ↑ OSZK Katalógus
Források
[szerkesztés]- Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 152. o. ISBN 9630647354
- Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1995. 13–15. o. ISBN 9630297604
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
| Előző Losonczi Farkas Károly (városbíróként) |
Miskolc polgármestere  1873–1878 |
Következő Soltész Nagy Kálmán |
