Lolita Flores
Lolita Flores | |
Életrajzi adatok | |
Álnév | Lolita |
Született | 1958. május 6. (66 éves)[1] Madrid |
Gyermekei | Elena Furiase |
Szülei | Lola Flores El Pescaílla |
Pályafutás | |
Műfajok | Flamenco Romantikus ballada Rumba Bolero |
Aktív évek | 1964- |
Híres dal | Amor, amor Abrázame Espérame |
Hangszer | énekhang |
Díjak | Gold Medal of Merit in the Fine Arts (2017) |
Tevékenység | |
Lolita Flores weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
María Dolores González Flores ismertebb nevén Lolita Flores (Madrid, 1958. május 6. –) egy spanyol énekesnő és színésznő.
Élete
[szerkesztés]1958-ban született Madridban. Édesanyja Lola Flores, a kor egyik legismertebb spanyol színművésze volt, édesapja Antonio González Batista "el Pescaílla" művésznéven énekes, gitárművész és zeneszerző volt. Két testvére van: öccse, a néhai Antonio Flores (1961-1995) énekes-színész, zeneszerző és húga Rosario Flores énekesnő.
Első férje Guillermo Furiase volt, akinek a házasságából született lánya Elena Furiase színésznő és fia Guillermo Furiase. Unokahúga Alba Flores színésznő. Apai részről cigány származású.[2]
Lolita zenei karrierje 17 évesen, 1975-ben kezdődött el, amikor megjelent Amor, amor című romantikus ballada stílusú dala, amely 7 hétig vezette a spanyol slágerlistákat, a Los 40-t. A dallal platinalemezt kapott Spanyolországban és Latin-Amerika egyes országaiban is.
Ezeket a dalokat 1976-ban az "Abrázame" , 1977-ben a "Mi carta" és 1978-ban "Espérame" című dalok követték, amely újabb sikereket hozott az énekesnőnek és platinalemezt Spanyolországban és Latin-Amerikában.
2002-ben Az Édes bosszú című filmben nyújtott alakítása miatt Goya-díjat kapott. Olyan televíziós műsorokban szerepelt, mint a Directísimo , Hostal Royal Manzanares , Tu cara me suena. 2019-ben a spanyol kultúrális és sportminisztériumtól a művészetben nyújtott tevékenysége miatt szépművészeti aranyérdemrendet kapott.[3]
Lemezei
[szerkesztés]- Amor, amor (1975)
- Abrázame (1976)
- Mi carta (1977)
- Espérame (1978)
- Seguir Soñando (1980)
- Atrévete (1982)
- Águila real (1983)
- Para volver (1985)
- Locura de amor (1987)
- Madrugada (1990)
- Con Sabor a Menta (1991)
- Y La Vida Pasa (1994)
- Quién lo va a detener (1995)
- Atrasar el reloj (1997)
- Lola, Lolita, Lola (2001)
- Lola, Lolita, Dolores (2002)
- Si la vida son 2 días (2004)
- Y ahora Lola. Un regalo a mi madre (2005)
- Sigue caminando (2007)
Filmográfia
[szerkesztés]- Paella Today! (2017)
- La princesa del polígono (2007)
- Internátus (2007, egy epizód)
- Fuerte Apache (2006)
- Édes bosszú (2002)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
- ↑ Entrevista con Lolita Flores: "Soy gitana y lo digo a boca llena". (Hozzáférés: 2024. február 17.)
- ↑ (2019. február 18.) „Lolita recibe la Medalla de Oro al Mérito en las Bellas Artes de manos de los reyes” (spanyol nyelven), Kiadó: Hearst Magazines International. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Lolita Flores a PORT.hu-n (magyarul)
- Lolita Flores az Internet Movie Database-ben (angolul)