Ugrás a tartalomhoz

Locomotiv GT (album)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Locomotiv GT
Locomotiv GT
stúdióalbum
Megjelent1971. december 10.
FelvételekBudapest
1971.
StílusRock, blues-rock
Nyelvmagyar
Hossz42 perc 40 mp
KiadóMagyarország MHV
Argentína Qualiton
Locomotiv GT-kronológia
Locomotiv GT
(1971)
Ringasd el magad
(1972)
SablonWikidataSegítség

1971 decemberében jelent meg a Locomotiv GT, az LGT debütáló albuma. Az együttes tagjai az ország legtehetségesebb zenészei közé tartoztak: Presser Gábor és Laux József az Omega tagja volt, Frenreisz Károly a Metróban, Barta Tamás pedig a Hungáriában játszott.

Az együttest 1971 elején hozta létre Presser Gábor és Laux József, miután elhagyták az Omegát. A csapat létrehozásának ötlete azonban Frenreisz Károlyhoz kapcsolódott.

Kísérletező stílusa miatt az album nem aratott elsöprő sikert, de mindenképpen ígéretes kezdetnek bizonyult az együttes számára. Következő albumuk, a Ringasd el magad már sikeresebb volt. 1972-ben a Pepita megjelentette az album Export változatát, amelynek lemezcímkéjén a Pepita Lemezkiadó emblémája volt látható, a dalok címei pedig angolul voltak feltüntetve. Ennek a verziónak a borítója teljes mértékben megegyezik a Magyarországon kiadott 1971-es változatéval. 1973-ban a Qualiton (nem azonos a magyar kiadóval) kiadásában Argentínában is megjelent az LGT első nagylemeze. Borítója teljesen más volt, mint a magyar kiadásnak, de a hanganyag megegyezett a Magyarországon megjelent változattal.

Leírás

[szerkesztés]

A Locomotiv GT hangzása a korszak más magyar albumaihoz képest keményebb volt (leginkább az Omega 1970-es Éjszakai országútjához hasonlít, ami nem véletlen, hiszen Presser ezen a lemezen kezdett az LGT kezdeti korszakát meghatározó hangzással kísérletezni), és az Ezüst nyár kivételével hagyományos értelemben vett slágerek sem voltak rajta. Ez tudatos döntés eredménye, mivel a négy zenész célja az volt, hogy a nyugatihoz hasonló, keményebb, minőségi rockzenét játsszanak. A hangszerelés az LGT 1970-es évek második felében kiadott albumaihoz képest egyszerű, csupán a szaxofon és a fuvola a „különleges” hangszerek. Az album középpontjában Barta virtuóz gitárjátéka és Presser orgonaszólói állnak, de Frenreisz basszusgitárja is a szokásosnál erőteljesebben szól, illetve Laux kiváló dobtechnikája is mindenképpen említésre méltó. A dalok stílusa kevésbé hasonlít a korszak divatos slágerzenéjére, annál „fejlettebb”, de a hagyományos értelemben progresszívnek nem mondható rockzene. Nagyobb teret kap a tagok tehetségét bizonyító improvizáció (például A Napba öltözött lány, A tengelykezű félember és a Hej, én szólok hozzád című dalokban). Felismerhető az amerikai blues-rock (Nem nekem való, Royal blues), valamint a dzsessz hatása is (a parodisztikus Sose mondd a mamának című dalban). A dalok szövegét Adamis Anna írta, aki korábban az Omega szövegírója volt.

Az album dalai

[szerkesztés]

Első oldal

[szerkesztés]
  1. Egy dal azokért, akik nincsenek itt (Presser Gábor/Adamis Anna) – 5:04
  2. A Napba öltözött lány (Frenreisz Károly/Adamis Anna) – 4:54
  3. A kötéltáncos álma (Barta Tamás/Adamis Anna) – 3:33
  4. A tengelykezű félember (Presser Gábor/Adamis Anna) – 4:24
  5. Hej, én szólok hozzád (Presser Gábor/Adamis Anna) – 5:45

Második oldal

[szerkesztés]
  1. Ezüst nyár (Presser Gábor/Adamis Anna) – 3:03
  2. Ordító arcok (Barta Tamás/Adamis Anna) – 4:17
  3. Sose mondd a mamának (Frenreisz Károly/Adamis Anna) – 3:49
  4. Nem nekem való (Frenreisz Károly/Adamis Anna) – 4:41
  5. Royal blues (Gipszeld be a kezed) (Barta Tamás/Adamis Anna) – 3:06

Közreműködők

[szerkesztés]

Produkció

[szerkesztés]
  • Fülöp Attila – hangmérnök
  • Antal Dóra – zenei rendező
  • Féner Tamás – fényképek
  • Mester Miklós – grafika

Kiadások

[szerkesztés]
Év Kiadó Formátum Sorszám Megjegyzések
1971 MHV Pepita LP SLPX 17435
1973 Qualiton SQH-2037 Argentínában megjelent licenckiadás.[1]
1991 Hungaroton Mega SLPM 37528 (91/M-003) A Locomotiv GT összes nagylemeze
1992 Hungaroton-Gong CD HCD 37528 (92/M-003)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. LGT diszkográfia. [2007. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 8.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]