Lo-Presti Árpád
Lo-Presti Árpád | |
Született | 1828 Mercyfalva[1] |
Elhunyt | 1879. július 13. Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | nemzetőr őrnagy, politikus |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lo-Presti Árpád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Báró Lo-Presti Árpád (Mercyfalva, 1828 – Budapest, 1879. július 13.) földbirtokos, nemzetőr őrnagy, politikus.
Életrajza
[szerkesztés]Spanyol származású nemesi családba született. Családja egy része a 14. században Szicíliába települt, ahonnét a spanyol örökösödési háborút követően egy részük 1739-ben Ausztriába volt kénytelen áttelepülni (mivel velük paktáltak le). Őket 1764-ben honosították Magyarországon is.
Árpád apja még spanyol anyanyelvű volt, de fiait már a magyar nyelv elsajátítására buzdította. Egy bátyja, Lajos és két húga érte meg a felnőttkort. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során Árpád Görgei seregéhez csatlakozott, ahol az őrnagyi rangig jutott. Bátorságával kitűnt a többiek közül, mivel rendre a legveszélyesebb futári feladatokat látta el. A világosi fegyverletétel után külföldre menekült, ahonnét csak az általános amnesztia kihirdetése után tért vissza.
A Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésére, illetve tőkéjének növelésére indult adományozásban, mivel azt nem tudta behajtani bátyjától, akivel egész életükben pereskedtek a családi vagyonon (bátyja még a két húgukat is beperelte), Árpád 9 évre átengedte évi 5250 forintos életjáradékát (összesen 47 250 forintot) az Akadémiának, amivel a jellemzően pár száz, de legfeljebb ezerötszáz-kétezer forintos adományokhoz mérten messze a legnagyobb mértékben járult hozzá az ügyhöz. Az akadémia eztán rövid úton megnyerte a pert az ezt visszatartó Lajos ellen, és megszerezte a pénzt.
Árpád különc modorú ember volt, adót sohasem fizetett és mindent meg is tett, hogy ne is kelljen neki; így történhetett, hogy birtokait is hagyta inkább parlagon heverni. Ezeket Lajos végül sikerrel elperelte. Az 1861-es választásokon a temes vármegyei végvári központú választókerületben indult, amit meg is nyert. Bethlen Jozefint vette nőül.
Források
[szerkesztés]- Lo Presti a Pallas nagy lexikonában
- A magyar akadémia palotája In: Vasárnapi Ujság, 7. évf. 17. szám, 1860. április 22.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában