Háromrevuca
| Háromrevuca (Liptovské Revúce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1233 |
| Polgármester | Jana Šimová |
| Irányítószám | 034 74 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1536 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 684 m |
| Terület | 76,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 19° 12′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 19° 12′ 10″ | |
| Háromrevuca weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Háromrevuca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Háromrevuca (szlovákul Liptovské Revúce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban. Alsó-, Felső- és Középrevuca egyesülésével jött létre. 1899-ben a Háromrőce nevet kapta.
Fekvése[szerkesztés]
Rózsahegytől 24 km-re délnyugatra, a Revuca-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Revucát 1233-ban említik először, amikor II. András király „Terra Reucha” földjét a Hudka családnak adja. Később Rózsahegy város oklevelében szerepel „Reuce” alakban. Az oklevél azt is megemlíti, hogy lakói a környék hegyeiben rezet bányásznak, illetve szénégetéssel foglalkoznak. Az ércbányászat megszűnésével 1560 körül lakossága kicserélődik. A bányászok helyére új telepesek jöttek, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A mai település a Revuca patak felső folyása mentén a 16.-17. században keletkezett Alsó-, Felső- és Középrevúca egyesülésével. 1625-ben a likavkai urbárium Alsó- és Középrevúcát még Hricskó néven említi 10 házzal és 16 családdal. Fél évszázaddal később, 1671-ben „Tri Revuca” néven egyesítik a három korábbi települést. Régi fatemploma 1694-ben épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Középső Revucza. Liptó Várm., földes Urok a’ Kir. Kamara, lakosaik katolikusok, ’s másfélék, fekszenek hegyek között, patakjok mellett, határbéli földgyeik hegyesek, kövesek, hidegek, és soványas, piatzoktól is távol esnek.”[2]
A fatemplom helyére építették 1819-ben a mai templomot. 1828-ban 71 házában 489 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Alsó-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 447 kath. lak. Felső-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 546 kath. lak. Közép-Revucza, tót falu, Liptó vmegyében, 486 kath., 2 evang. lak. Kath. paroch. templom. Mind a három falu a Rozenbergről Beszterczebányára vivő postaútban fekszik. Határuk nagy de hegyes, s sziklás, erdős és igen sovány; leginkább juhtartásból élnek. F. u. a kamara. Ut. p. Oszada.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1733 lakosából 1729 szlovák volt.
2011-ben 1635 lakosából 1540 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Barokk római katolikus temploma 1819-ben épült.
- A településnek saját népviselete és gazdag népi hagyományai vannak.
- Környéke különösen alkalmas a téli sportolásra, több sípálya és kiszolgáló létesítmény várja a téli sportok kedvelőit.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
