Ugrás a tartalomhoz

Linné virágórája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy lehetséges Linné-féle virágóra vázlatos rajza

Linné virágórája Carl von Linné (17071778) svéd botanikus által, a különböző növények virágainak nyílási és csukódási idejének felhasználásával megalkotott hipotetikus óra, amelyet Linné 1745-ban Uppsalában meg is valósított.

Története

[szerkesztés]
A Philosophia Botanica 1783-as kiadásának címlapja

Linnét 1741-ben nevezték ki az Uppsalai Egyetem orvosprofesszorának, és evvel együtt az egyetem botanikus kertjéért is felelős lett. Ezt kihasználva az 1740-es években széles körű megfigyeléseket végzett avval kapcsolatban, hogy a növények napi ritmusa (cirkadián ritmusa) hogyan alakul az évszakok váltakozása szerint. Linné önéletrajzi jegyzetei szerint a virágóra gondolata 1748-ban fogalmazódott meg benne, a virágóra elnevezést és az óra elméleti alapjait pedig az 1751-ben kiadott Philosophia Botanica (A botanika filozófiája) című monográfiájában adta közre, amelyben az egyik fejezet a Horologium Florae, vagyis a Virágóra címet viseli, ebben a részben 43 növény napi virágzási idejét sorolja fel.[1]

Működési elve

[szerkesztés]

A virágóra működési elve, hogy egy adott (kör alakú) területet tizenkét egyenlő részre osztva, az egyes cikkelyekbe úgy helyezzük el a fajok egyedeit, mintha egy óra számlapján lennének, minden cikkely egy adott órát képvisel, a virágok nyitódása és csukódása pedig megmutatja az időt.

A virágok nyílásában és záródásában meglévő különbségek abból adódnak, hogy az egyes fajokat más-más élőlények porozzák be. A leggyakoribb beporzók a rovarok, amelyek között találhatunk nappali (diurnalitás) és éjjeli életmódúakat (nokturnalitás) is. Előbbiek közé főleg rovarok (Insecta) tartoznak, például a méhek (Apoidea), lepkék (Lepidoptera) egy része, hangyák (Hymenoptera) és a legyek (Diptera); de ide tartoznak a madarak (Aves) is. Az éjjeli életmód védelmet ad számos ragadozóval és a nap szárító hatásával szemben, így éjjeli beporzást végeznek az éjjeli lepkék és bizonyos csigafajok[2] is.

Megvalósítás

[szerkesztés]

Megfigyeléseire alapozva Linné 1745-ben az Uppsalai Egyetem botanikus kertjében épített egy virágórát.[3] A 19. század első felében több botanikus kertben is megpróbáltak virágórát építeni, de nem jártak sikerrel, mivel Linné megfigyelései csak Uppsalában, tehát a 60. szélességi körnél voltak igazak, ezen a területen a Föld tengelyferdesége miatt a nyári nappalok igen hosszúak, míg az éjszakák igen rövidek.

A kivitelezést szintén nehezíti, hogy a növények nem csak a nappali fényre reagálnak, hanem az időjárás tényezőire is, mint például a hőmérséklet, páratartalom vagy a szél. Ismert például, hogy a körömvirág (Calendula officinalis), a százszorszép (Bellis perennis), a martilapu (Tussilago farfara) vagy a gyermekláncfű (Taraxacum officinale) virágai borús időben később nyílnak vagy egész nap zárva maradnak, a háromszínű árvácska (Viola tricolor) virágai pedig hideg időben lehajlanak.[4]

Virágok nyílása és záródása

[szerkesztés]

Linné táblázata[5]

[szerkesztés]
Botanikai név Általános név Nyílás ideje Csukódás ideje
Tragopogon pratensis Réti bakszakáll 3
Leontodon hispidus Közönséges oroszlánfog 4
Helminthotheca echioides 4–5
Cichorium intybus Mezei katáng 4–5
Crepis tectorum Hamvas zörgőfű 4–5
Reichardia tingitana 6 10
Sonchus oleraceus Szelíd csorbóka 5 24
Taraxacum officinale Gyermekláncfű 5 8–9
Crepis alpina 5 11
Tragopogon hybridus Bakszakáll 5 11
Rhagadiolus edulis 5 10
Lapsana chondrilloides 5
Convolvulus tricolor Háromszínű szulák avagy törpe hajnalka 5
Hypochaeris maculata Foltos véreslapu 6 16–17
Hieracium umbellatum Ernyős hölgymál 6 17
Hieracium murorum Erdei hölgymál 6 14
Crepis rubra 6 13–14
Sonchus arvensis Szelíd csorbóka 6
Sonchus palustris Mocsári csorbóka 7 14
Leontodon autumnale Őszi oroszlánfog 7 15
Hieracium sabaudum Olasz hölgymál 7 13–14
Cicerbita alpina 7 24
Lactuca sativa Kerti saláta 7 10
Calendula pluvialis 7 15–16
Nymphaea alba Fehér tündérrózsa 7 17
Anthericum ramosum Ágas homokliliom 7
Hypochaeris achyrophorus 7–8 14
Hedypnois rhagadioloides 7–8 14
Trichodiadema babrata 7–8 14
Hieracium pilosella Ezüstös hölgymál 8
Anagallis arvensis Mezei tikszem 8
Petrorhagia prolifera Homoki aszúszegfű 8 13
Hypochaeris glabra 13
Malva caroliniana 9–10 13
Spergularia rubra 9–10 14–15
Mesembryanthemum crystallinum Jeges kristályvirág 9–10 15–16
Cryophytum nodiflorum 10–11 15
Calendula officinalis Orvosi körömvirág 15
Hieracium aurantiacum Rezes hölgymál 15–16
Anthericium ramosum 15–16
Alyssum alyssoides Közönséges ternye 16
Papaver nudicaule Izlandi mák 19
Hemerocallis lilioasphodelus Sárga sásliliom 19–20

Egy lehetséges összeállítás a mi földrajzi helyzetünkhöz[3]

[szerkesztés]
Alternatív virágóra a Közép-Európai régióhoz.
Virágnyílás ideje: Virágcsukódás ideje:

5:00 – pipacs
6:00 – apró szulák
7:00 – martilapu
8:00 – tavaszi kankalin
9:00 – százszorszép
10:00 – mezei sóska
11:00 – szelíd csorbóka
12:00 – kristályvirág
16:00 – csodatölcsér
20:00 – parlagi ligetszépe

14:00 – cikória
15:00 – tök
16:00 – martilapu
16:00 – mezei sóska
17:00 – fehér tündérrózsa
18:00 – pipacs
21:00 – tavaszi kankalin

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Linnaeus’s floral clock - Horologium Florae. [2019. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  2. Alternatív beporzási stratégia vagy városi legenda?
  3. a b A virágóra (Gardena.hu)
  4. Növényi meteorológia
  5. Linné eredeti listája a Philosophia Botanica 335. oldala [1] alapján.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Linnaeus's flower clock című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.