Liceales
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Kládok | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Liceales (ICN) vagy Liceida (ICZN) a Myxogastria egyik csoportja 2019-es átcsoportosítása előtt 90 fajjal, melyek egy része világszerte megtalálható.
Történet
[szerkesztés]Eduard Jahn írta le először rendként 1928-ban.[1] Li Jü 2005-ös könyvében 3 csoportra (Liceaceae, Enteridiaceae, Cribrariaceae) osztotta összesen 8 nemzetséggel és 58 fajjal.[2]
2013-ban Fiore-Donno et al. 2 gén alapján a Liceidáról és a Trichiidáról megállapították, hogy parafiletikus, mivel a Cribrariidae a többi Liceida-csoport és a Trichiida által alkotott csoport testvércsoportja, míg a Trichiida 4 kládot és az általuk alkotott csoport testvércsoportjának egy részét tartalmazta.[3] Ugyanez évben sorolta be a Lucisporidiába (világos spórájú klád) Thomas Cavalier-Smith.[4]
Leontyev et al. 2019-ben átcsoportosították, a már 1922-ben Thomas Macbride által leírt, de később nem használt Cribrarialesbe (= Cribrariida) helyezték a Cribrariaceaet, a Dianemataceae egészét a Trichialesbe helyezték.[4]
Morfológia
[szerkesztés]Termőtestei mindig egyszerűek, más kládok jellemzői, például a kapillítium, a columella vagy a mészcsomók nem találhatók meg legtöbb nemzetségében, csak a Kelleromyxa és a Listerella fonalai vannak kapillítiumban. Egyes fajai, például az Enteridium spp. álkapillítiummal rendelkeznek. A legtöbb faj színes vagy olívaszínű spóracsoportokat alkot.[5] Vitatott azonban, hogy a kapillítium hiánya a Liceidát meghatározó jellemző-e, mivel a Licea esetén legalább 3 faj perídiumából induló képletek vesztigiális kapillítiumok lehetnek, míg a Lycogala epidendrum álkapillítiuma valójában valós lehet.[3]
Termőtestmérete fajonként eltérő: a Licea termőteste az egyik legkisebb, a Reticulariidae és a Dictydiaethalium termőteste a legnagyobbak közt van.[3]
Sporangiumai szubhipotallikusak[1] és változó alakúak: a Licea biforis érett sporangiuma például barna plazmodiokarpium, általában nyújtott, és lehet egyenes, hajlott, patkó alakú vagy elágazó.[6]
Nagy termőtestű fajai termőtestei több spóratartó aggregátumai,[1] míg a kis termőtestűekéi egy spóratartósak.[4]
Életmód
[szerkesztés]A Listerella paradoxa a Cladonia parazitája, azonban legtöbb faja szabadon él.[7]
Élőhely
[szerkesztés]Széles levelű lombhullató erdőkben gyakori,[8] legtöbb faja és nemzetsége fenyőerdőkben él.[9] Számos faja élő fák kérgén – nyitva- és zárvatermőkön egyaránt – is megtalálható.[10] Egyes fajai az egész Földön élnek.
Rendszertan
[szerkesztés]7–9 nemzetsége van 2–5 kládban.[5] Molekuláris genetikai kutatások szerint testvércsoportja a Trichiida, azonban nincs egyértelműen eldöntve, hogy klád-e.[1]
Csoportjai
[szerkesztés]- Liceaceae
- Licea
- Listerella, egyetlen fajjal:
- Enteridiidae
Fiore-Donno et al. 2013-ban 4 csoportra osztotta, ezek a Cribrariát és Lindbladiát tartalmazó Cribrariidae, a Tubiferát, Lycogalát és Reticulariát tartalmazó Reticulariidae, a Licea s. s. nemzetséget tartlamazó Liceidae és a Dictydiaethaliumot tartalmazó Dictydiaethaliidae. Filogenetikája szerint a Cribrariaceae a bazális csoport.[3]
2019-ben csupán a Liceaceaet sorolták ide Leontyev et al., és leírták, hogy a Licea synsporos a Reticularia liceoides rokona, a Licea variabilis a Dianemataceae tagja, több további Licea-faj pedig a Perichaena rokona lehet, és a Listerella nem feltétlenül alkot önálló nemzetséget.[4]
Külső kapcsolatok
[szerkesztés]A világos spórájúak (Lucisporidia) kládjába tartozik.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Fiore-Donno A-M, Berney C, Pawlowski J, Baldauf SL (2005). „Higher-order phylogeny of plasmodial slime molds (myxogastria) based on elongation factor 1-A and small subunit rRNA gene sequences”. J Eukaryot Microbiol 52 (3), 201–210. o.
- ↑ Li Y. Liceales in China. Peking: Science Press (2005)
- ↑ a b c d Fiore-Donno AM, Clissmann F, Meyer M, Schnittler M, Cavalier-Smith T (2013. május 7.). „Two-gene phylogeny of bright-spored Myxomycetes (slime moulds, superorder Lucisporidia)”. PLoS One 8 (5). DOI:10.1371/journal.pone.0062586. PMID 23667494. PMC 3646832.
- ↑ a b c d Leontyev, Dmitry V. (2019). „Towards a phylogenetic classification of the Myxomycetes”. Phytotaxa 399 (3), 209. o. DOI:10.11646/phytotaxa.399.3.5. ISSN 1179-3163.
- ↑ a b Dykstra MJ, Keller HW.szerk.: Lee JJ, Leedale GF, Bradbury P: Mycetozoa, An illustrated guide to the protozoa. Lawrence: Allen (2000). ISBN 1-891276-23-9
- ↑ McManus MA, St. John Gronen M (1966). „Studies on two members of the Liceales With a description of the life cycle of Licea biforis”. Proc Iowa Acad Sci 73, 24–32. o. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
- ↑ Aptroot A, Haaf C (2012. augusztus 8.). „Listerella paradoxa, a myxomycete which is parasitic on Cladonia, found in The Netherlands”. Coolia 55 (3), 123–125. o. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
- ↑ Li M, Wang G, Gao Y, Dou M, Wang Z, Yan S, Chen S (2021. augusztus 25.). „Distribution and diversity of myxomycetes in Tiantangzhai National Forest Park, China”. PeerJ 9. DOI:10.7717/peerj.12059. PMID 34527444. PMC 8401731.
- ↑ Zhu X, Naicker O, Peng Z, Qi B, Wang Q, Li Y (2024. január 2.). „Distribution characteristics and diversity of myxomycetes in three parallel rivers in Yunnan, China”. PLoS One 19 (1). DOI:10.1371/journal.pone.0293260. PMID 38165993. PMC 10760652.
- ↑ Bordelon AP, Keller HW, Scarborough AR (2024. április 16.). „An inexpensive moist chamber culture technique for finding microbiota on live tree bark”. Appl Plant Sci 12 (2). DOI:10.1002/aps3.11578. PMID 38638615. PMC 11022227.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Liceida című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
