Ugrás a tartalomhoz

Leptictidium tobieni

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leptictidium tobieni
Evolúciós időszak: Középső eocén[1]
Rajz az állat 3. nagyőrlőjéről
Rajz az állat 3. nagyőrlőjéről
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Rend: Leptictida
Család: Pseudorhyncocyonidae
Nem: Leptictidium
Tobien, 1962
Faj: L. tobieni
Tudományos név
Leptictidium tobieni
von Koenigswald & Storch, 1987
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Leptictidium tobieni témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Leptictidium tobieni témájú kategóriát.

A Leptictidium tobieni az emlősök (Mammalia) osztályának fosszilis Leptictida rendjébe, ezen belül a Pseudorhyncocyonidae családjába tartozó faj.

Tudnivalók

[szerkesztés]

A Leptictidium tobienit 1987-ben Wighart von Koenigswald és Gerhard Storch írták le először. A nyolc Leptictidium-faj közül a Leptictidium tobieni volt a legnagyobb, hossza 90 centiméter volt. A Messel lelőhely fajai közé tartozik.[2] Az állat az eocén kori Lutetiai korszak idején élt. Az állatot Heinz Tobienről nevezték el, aki a Leptictidium nem megalkotója és a Messel lelőhely kutatója volt az 1960-as években. A Leptictidium tobieni holotípusa egy teljes csontvázból áll, amely tökéletesen konzerválódott. A holotípust 1984 szeptemberében fedezték fel, és a darmstadti Hessisches Landesmuseumban őrzik.[3] Egy kifejlett példányról van szó. Ezenkívül van egy paratípus is, amely azonban nincs olyan jó állapotban, mint az első példány; ezt a belgiumi Institut Royal des Sciences Naturellesben tartják.

Az állat alsó állkapcsa tömzsi megjelenésű. Fogának meziális felszíne eléggé nagy. A zápfogszerű előzápfogak a Leptictidium-fajokra jellemzőek, viszont a Leptictidium tobieni alsó P4-es előzápfoga különlegesen fejlett. A fogak jól fejlett meziális felszíne és a felső nagyőrlők merőleges elhelyezkedése a L. tobieni legfőbb ismérvei.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. McKenna, M. C, and S. K. Bell. Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press (1997). ISBN 023111012X 
  2. (2004. december 9.) „An annotated taxonomic list of the Middle Eocene (MP 11)” (PDF). Cour. Forsch.-Inst. Senckenberg. 
  3. a b Wighart von Koenigswald, Gerhard Storch (1987. március 16.). „Leptictidium tobieni n sp., ein dritter Pseudorhyncocyonide (Proteutheria, Mammalia) aus dem Eozän von Messel” (német nyelven). Cour. Forsch.-Inst. Senckenberg 91, 107–116, 9 Abb.. o.