Ugrás a tartalomhoz

Lengyelország tavainak listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyelország hidrográfiai térképe

Lengyelországban az északi tengerparttól beljebb jelentős tóvidék található. A Visztula osztja ketté ezt a területet, melynek nyugati oldalát Pomerániai-tóhátságnak,(wd) (lengyelül: Pojezierza Południowobałtyckie) a keletit Mazuri-tóhátságnak nevezzük, a Noteć folyótól délre – a Pomerániaia-tóhátság alatt – található a Nagylengyel-tóvidék. A Mazuri-tóhátságot is ezer tó vidéke néven ismerik, akárcsak Finnországot az ezer tó országaként. Az országban csak az egy hektárnál (0,01 km²) nagyobb vízfelületű tavakból 1620 található, az összes tó területe pedig meghaladja az ezer km²-t.

A lengyel tavak kisebbek, a legnagyobb tó, a Śniardwy területe is csak kb. egyhatoda a Balatonénak. Az ország legmélyebb tava a Hańcza-tó (108,5 méter).[1]

Tavak listája

[szerkesztés]

A 10 km²-nél nagyobb területű lengyelországi tavak listája.

  tó neve vízgyűjtő terület területe (km²)[2] vízfelület (ha)[3] legnagyobb
mélység (m)[4]
tengerszint
feletti
magasság[4]
1 Śniardwy Pisa 114,875 11340,4 23,4 115,7-116,1
2 Mamry[5] Węgorapa 98,510 10282,4 43,8 115,7-116,3
3 Łebsko Łeba 70,2 7140,0 6,3 0,2
4 Dąbie Odera 5408[6] 4,2 0,1
5 Miedwie Płonia 34,91 3527,0 43,8[7] 14,1
6 Jeziorak Drwęca 32,194 3152,5 12,9 99,2-99,4
7 Niegocin Pisa 25,950 2600,0 39,7 115,7-116,2
8 Gardno Łupawa 23,375 2468,1 2,6 0,3
9 Jamno Balti-tenger 22,315 2239,6 3,9 0,1
10 Wigry Czarna Hańcza 21,150 2118,3 74,2 131,9
11 Gopło Noteć 21,215 2154,5 16,6 76,8-77,2
12 Drawsko Drawa 17,975 1871,5 82,2 128,7
13 Roś Pisa 18,085 31,8 114,5-115,4
14 Wielimie Gwda 16,375 1754,6 5,5 132,7
15 Tałty-Ryńskie Pisa 17,960 1831,2 50,8 116,0
16 Nidzkie Pisa 17,500 1818,0 23,7 117,7-117,9
17 Bukowo 16,440 1747,4 2,8 0,2
18 Rajgrodzkie Lega 14,990 1503,2 52,0 117,5-118,6
19 Lubie Drawa 14,875 1439,0 46,2 95,0
20 Żarnowieckie Piaśnica 14,250 1431,6 19,4 1,4
21 Wdzydze Wda 14,170 1455,6 68[8]-69,5[4] 139,2
22 Charzykowskie Brda 13,360 1363,8 30,5 121,0
23 Narie Miłakówka 12,250 1240,0 43,0 104,6-105,0
24 Selmęt Wielki Lega 12,075 1269,5 21,9 120,7
25 Wicko Wielkie 12[9] 6,1
26 Druzno 11,475 2,5 0,1
27 Raduńskie Radunia 11,2 43,0 161,6
28 Powidzkie Meszna 10,975 1174,7 46,0 98,3-98,5
29 Łańskie Łyna 10,700 1042,3 53,0 134,7-134,9
30 Wicko 1031,0 10,589 6,1 0,3
31 Orzysz Pisa 10,125 1070,7 36,0 119,7-120,0
32 Pile Piława 10,020 43,9
33 Dadaj Łyna 9,75 976,8 39,8 122,5-122,9

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Największe jeziora Polski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Wojewódzki Inspektorat Ochrony Środowiska - komunikat o jakości wód jeziora Hańcza. www.wios.bialystok.pl (lengyelül) (2005) (Hozzáférés: 2016. február 20.) arch
  2. A területet Adam Choiński geográfus gyűjtése alapján adjuk meg: Adam Choiński: Katalog jezior Polski Poznań: 2006 Wydawnictwo Naukowe UAM, 234, 416, 575. o. ISBN 83-232-1732-7.
  3. Az Instytut Rybactwa Śródlądowego adatai alapján
  4. a b c Adam Choiński: Katalog jezior Polski. Poznań: Wydawnictwo Naukowe UAM. 2006. 234., 416., 575. o.  
  5. A teljes tórendszert ideértve. A Mamry-tórendszer a következő tavakból áll: Mamry, Kirsajty, Kisajno, Dargin, Święcajty és Dobskie.
  6. Wiśniewski Bernard – Wolski Tomasz: Changes in Dąbie Lake bathymetry in the period 1962–1996. (angolul) Limnological Review, 5. sz. (2005) 258. o. arch ISSN 1642-5952 Hozzáférés: 2018. július 16.
  7. legnagyobb kriptodepresszió
  8. Raport o stanie środowiska województwa pomorskiego w 2001 roku. Wojewódzki Inspektorat Ochrony Środowiska w Gdańsku. Gdańsk (2002) 119–121. o. (Hozzáférés: 2014. január 4.) arch ISBN 83-7217-170-X
  9. Jezioro Wicko Wielkie– a może dla odmiany nad morze na spływ kajakowy rzeką Parsętą i Radwią. Piraci Parsęty (lengyelül) (2012. február 18.) (Hozzáférés: 2018. július 15.) arch