Lengyelország tavainak listája
Lengyelországban az északi tengerparttól beljebb jelentős tóvidék található. A Visztula osztja ketté ezt a területet, melynek nyugati oldalát Pomerániai-tóhátságnak, (lengyelül: Pojezierza Południowobałtyckie) a keletit Mazuri-tóhátságnak nevezzük, a Noteć folyótól délre – a Pomerániaia-tóhátság alatt – található a Nagylengyel-tóvidék. A Mazuri-tóhátságot is ezer tó vidéke néven ismerik, akárcsak Finnországot az ezer tó országaként. Az országban csak az egy hektárnál (0,01 km²) nagyobb vízfelületű tavakból 1620 található, az összes tó területe pedig meghaladja az ezer km²-t.
A lengyel tavak kisebbek, a legnagyobb tó, a Śniardwy területe is csak kb. egyhatoda a Balatonénak. Az ország legmélyebb tava a Hańcza-tó (108,5 méter).[1]
Tavak listája
[szerkesztés]A 10 km²-nél nagyobb területű lengyelországi tavak listája.
tó neve | vízgyűjtő terület | területe (km²)[2] | vízfelület (ha)[3] | legnagyobb mélység (m)[4] |
tengerszint feletti magasság[4] | |
1 | Śniardwy | Pisa | 114,875 | 11340,4 | 23,4 | 115,7-116,1 |
2 | Mamry[5] | Węgorapa | 98,510 | 10282,4 | 43,8 | 115,7-116,3 |
3 | Łebsko | Łeba | 70,2 | 7140,0 | 6,3 | 0,2 |
4 | Dąbie | Odera | 5408[6] | 4,2 | 0,1 | |
5 | Miedwie | Płonia | 34,91 | 3527,0 | 43,8[7] | 14,1 |
6 | Jeziorak | Drwęca | 32,194 | 3152,5 | 12,9 | 99,2-99,4 |
7 | Niegocin | Pisa | 25,950 | 2600,0 | 39,7 | 115,7-116,2 |
8 | Gardno | Łupawa | 23,375 | 2468,1 | 2,6 | 0,3 |
9 | Jamno | Balti-tenger | 22,315 | 2239,6 | 3,9 | 0,1 |
10 | Wigry | Czarna Hańcza | 21,150 | 2118,3 | 74,2 | 131,9 |
11 | Gopło | Noteć | 21,215 | 2154,5 | 16,6 | 76,8-77,2 |
12 | Drawsko | Drawa | 17,975 | 1871,5 | 82,2 | 128,7 |
13 | Roś | Pisa | 18,085 | 31,8 | 114,5-115,4 | |
14 | Wielimie | Gwda | 16,375 | 1754,6 | 5,5 | 132,7 |
15 | Tałty-Ryńskie | Pisa | 17,960 | 1831,2 | 50,8 | 116,0 |
16 | Nidzkie | Pisa | 17,500 | 1818,0 | 23,7 | 117,7-117,9 |
17 | Bukowo | 16,440 | 1747,4 | 2,8 | 0,2 | |
18 | Rajgrodzkie | Lega | 14,990 | 1503,2 | 52,0 | 117,5-118,6 |
19 | Lubie | Drawa | 14,875 | 1439,0 | 46,2 | 95,0 |
20 | Żarnowieckie | Piaśnica | 14,250 | 1431,6 | 19,4 | 1,4 |
21 | Wdzydze | Wda | 14,170 | 1455,6 | 68[8]-69,5[4] | 139,2 |
22 | Charzykowskie | Brda | 13,360 | 1363,8 | 30,5 | 121,0 |
23 | Narie | Miłakówka | 12,250 | 1240,0 | 43,0 | 104,6-105,0 |
24 | Selmęt Wielki | Lega | 12,075 | 1269,5 | 21,9 | 120,7 |
25 | Wicko Wielkie | 12[9] | 6,1 | |||
26 | Druzno | 11,475 | 2,5 | 0,1 | ||
27 | Raduńskie | Radunia | 11,2 | 43,0 | 161,6 | |
28 | Powidzkie | Meszna | 10,975 | 1174,7 | 46,0 | 98,3-98,5 |
29 | Łańskie | Łyna | 10,700 | 1042,3 | 53,0 | 134,7-134,9 |
30 | Wicko | 1031,0 | 10,589 | 6,1 | 0,3 | |
31 | Orzysz | Pisa | 10,125 | 1070,7 | 36,0 | 119,7-120,0 |
32 | Pile | Piława | 10,020 | 43,9 | ||
33 | Dadaj | Łyna | 9,75 | 976,8 | 39,8 | 122,5-122,9 |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Największe jeziora Polski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wojewódzki Inspektorat Ochrony Środowiska - komunikat o jakości wód jeziora Hańcza. www.wios.bialystok.pl (lengyelül) (2005) (Hozzáférés: 2016. február 20.) arch
- ↑ A területet Adam Choiński geográfus gyűjtése alapján adjuk meg: Adam Choiński: Katalog jezior Polski Poznań: 2006 Wydawnictwo Naukowe UAM, 234, 416, 575. o. ISBN 83-232-1732-7.
- ↑ Az Instytut Rybactwa Śródlądowego adatai alapján
- ↑ a b c Adam Choiński: Katalog jezior Polski. Poznań: Wydawnictwo Naukowe UAM. 2006. 234., 416., 575. o.
- ↑ A teljes tórendszert ideértve. A Mamry-tórendszer a következő tavakból áll: Mamry, Kirsajty, Kisajno, Dargin, Święcajty és Dobskie.
- ↑ Wiśniewski Bernard – Wolski Tomasz: Changes in Dąbie Lake bathymetry in the period 1962–1996. (angolul) Limnological Review, 5. sz. (2005) 258. o. arch ISSN 1642-5952 Hozzáférés: 2018. július 16.
- ↑ legnagyobb kriptodepresszió
- ↑ Raport o stanie środowiska województwa pomorskiego w 2001 roku. Wojewódzki Inspektorat Ochrony Środowiska w Gdańsku. Gdańsk (2002) 119–121. o. (Hozzáférés: 2014. január 4.) arch ISBN 83-7217-170-X
- ↑ Jezioro Wicko Wielkie– a może dla odmiany nad morze na spływ kajakowy rzeką Parsętą i Radwią. Piraci Parsęty (lengyelül) (2012. február 18.) (Hozzáférés: 2018. július 15.) arch