Ugrás a tartalomhoz

Lelja Dobronić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lelja Dobronić
Született1920. április 19.
Zágráb
Elhunyt2006. december 19. (86 évesen)[1][2]
Zágráb
Állampolgárságahorvát
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • történész
IskoláiZágrábi Egyetem
KitüntetéseiCity of Zagreb Award (1994)[3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Lelja Dobronić (Zágráb, 1920. április 19. – Zágráb, 2006. december 19.), horvát történész, művészettörténész, múzeumigazgató.[4]

Élete

[szerkesztés]

Lelja Dobronić Zágrábban született 1920. április 19-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1939-ben beiratkozott a Zágrábi Egyetemre, ahol a bölcsészkaron, művészettörténet és történelem szakon diplomázott.[5] 1944-től kurátorként kezdett dolgozni az akadémia Gliptotek Gipszöntvény Múzeumában, majd 1948-ban a Zágrábi Városi Múzeum munkatársa lett. Közben 1946-ban az egyetemen PhD fokozatot szerzett „A kovácsoltvas művészet Észak-Horvátországban” című disszertációjával. [5][6] A Horvát Múzeumok Társaságának egyik alapítója, valamint 1952 és 1965 között a „Vijesti muzealaca i konzervatora Hrvatske” (Horvát muzeológusok és konzervátorok értesítője) folyóirat főszerkesztője volt.[5] Dolgozott a Zágrábi Városi Múzeum „A régi és Új-Zágrábról” kiadványának szerkesztőbizottságában, a Képzőművészeti Enciklopédia, és a Zágrábi Egyetem Művészettörténeti Intézetének munkatársa volt. A Regionális és Helyi Múzeumok Nemzetközi Bizottsága (ICOM) tagja volt.[5]

1967-ben a Horvát Történeti Múzeum igazgatójává nevezték ki, mely tisztséget nyugdíjazásáig, 1980-ig töltötte be.[5] Nagy és értékes ajándékot (ékszergyűjteményt) adott a múzeumnak, és felszólította az embereket, hogy ők is hogy adományozzanak értékes tárgyakat.[7] 1970 és 1980 között a posztgraduális képzések keretében történelmi segédtudományai tárgyában előadásokat tartott a Zárai Egyetem Filozófiai Karán.[6] Aktív hívőként részt vett a Nemzetközi Mariológiai Kongresszusok horvát szekcióinak munkájában 1983-ban Máltán, 1987-ben Kevelaerben, 1992-ben Huelván és 1996-ban Czestochowában. Elnöke volt a „Zagreb-Matica” Horvát Hegymászó Egyesületnek, tagja volt a Matica hrvatskának, a Horvát Művészettörténészek Egyesületének és a Zágrábi Érsekség „Tkalčić” Történeti Egyesületének.

Tudományos munkássága

[szerkesztés]

Szakmai és tudományos életműve több száz művet tartalmaz, amelyeket folyamatosan publikált a különféle folyóiratokban. Zágráb város és Horvátország kultúrtörténetét kutatta. Számos könyvet és értekezést írt. Munkatársaival együtt öt kötetben dolgozta fel Zágráb város történelmi emlékeit. Alaposan feldolgozta a Kaptol és a főegyházmegyei központ történetét. [7] Tanulmányozta és megírta az első 29 zágrábi püspök életrajzát (kivéve Boldog Kažotić Ágostont), a bedenicai és a veliko trgovišćei plébániák történetét. Írt a régi lovagrendekről. A Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet külső munkatársaként számos enciklopédia létrehozásában működött közre.

Díjai

[szerkesztés]
  • 1969-ben Zágráb és Horvátország történetének tanulmányozásában végzett munkásságát A Zágráb Városáért díjjal ismerték el.
  • 1987-ben pedig életművéért Pavao Ritter Vitezović-díj elismerésben részesült
  • A Horvát Sárkány Testvériség tiszteletbeli tagja volt.[5]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XVIII. Protocolla restaurationum, protestationum et statutorum 1604. – 1700. (szerk.) (1949.)
  • Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XIX. Acta colonos civitatis spectantia 1615. – 1665. Regesta proventuum et expensarum civitatis 1614. – 1669. (szerk.) (1953.)
  • Stare numeracije kuća u Zagrebu (1959.)
  • Zagrebački graditelj Janko Jambrišak (1959.)
  • Stari planovi Zagreba (1961.)
  • Zaboravljeni zagrebački graditelji (1962.)
  • Zagrebački arhitekti Hoenigsberg i Deutsch (1965.)
  • Zagreb (1966.)
  • Vodič po Gornjem gradu, Zagreb (1967.)
  • Zagrebački Gornji grad nekad i danas (1967.)
  • Bartol Felbinger i zagrebački graditelji njegova doba (1971.)
  • Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XX. Protocolla restaurationum, protestationum et statutorum 1701. – 1742. Protocollum civium 1733. – 1799. Proprietarii domuum Zagrabiensium saec. XVIII. (Tabellae) (szerk.) (1971.)
  • Dvorac Golubovec (1972.)
  • Palača Povijesnog muzeja Hrvatske (1972.
  • Zagreb (povijesne i umjetničke znamenitosti). Okolna mjesta. Vodič (1974.)
  • Antun Dobronić, 1878. – 1955. Popis glazbenih djela (1974.)
  • Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XXI. Protocolla restaurationum, protestationum et statutorum 1743. – 1834. (szerk.) (1975.)
  • Po starom Movraču. Pokušaj povijesne topografije (1979.)
  • Graditelji i izgradnja Zagreba u doba historijskih stilova (1983.)
  • Viteški redovi templari i ivanovci u Hrvatskoj (1984.)
  • Zagreb (1985.)
  • Bedenica, župa Svih svetih (1987.)
  • Zagrebačka biskupska tvrđa (1988.)
  • Biskupski i kaptolski Zagreb (1991.)
  • Slobodni i kraljevski grad Zagreb (1992.)
  • Monumenta historica civitatis Zagrabiae. Vol. XXII. Protocolla varia (szerk.) (1992.)
  • Renesansa u Zagrebu (1994.)
  • Veliko Trgovišće. Župa Majke Božje od sedam žalosti, nekad župa Sv. Jurja ob Jezeru (1997.)
  • Kalnički plemenitaši (1998.)
  • Iz prošlosti Glogovnice (1999.)
  • Splet sudbina. Riječi prethodnika i sabrani spisi o djedovima (2000.)
  • Antun Dobronić (2000.)
  • Antun Dobronić, 1878. – 1955. Popis skladba (2000.)
  • Templari i ivanovci u Hrvatskoj (2002.)
  • Stari "vijenac" sela oko Zagreba (2003.)
  • Klasična gimnazija u Zagrebu od 1607. do danas (2004.)
  • Zagrebačka akademija. Academia Zagrabiensis. Visokoškolski studiji u Zagrebu, 1633. – 1874. (2004.)
  • Crkva Svete Katarine. Sakralni kulturno-povijesni vodič (2005.)
  • Po starom Moravču: pokušaj povijesne topografije (rajzok: Zorislav Horvat)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  3. ↑ https://www.zagreb.hr/u-1994-godini-za-1993-godinu/1405, 2022. augusztus 4.
  4. ↑ Hrvatska enciklopedija
  5. ↑ a b c d e f Škiljan 47. o.
  6. ↑ a b Šurina
  7. ↑ a b Škiljan 48. o.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Dobronić, Lejla. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. április 12.)
  • ↑ Proleksis: Proleksis enciklopedija: Dobronić, Lejla. http://www.proleksis.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. április 12.)
  • ↑ Škiljan: Maya Škiljan: Moja direktorica, Lelja Dobronić. Informatica museologica, XXXII. évf. 1–2. sz. (2001) 45–48. o. Hozzáférés: 2022. április 12.
  • ↑ Šurina: Božena Šurina - Hrvtaski biografski leksikon: Dobronić, Lejla. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1993) (Hozzáférés: 2022. április 12.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lelja_Dobronić&oldid=26996450”