Lakárd
| Lakárd (Lekárovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1365 | ||
| Polgármester | Milan Örmezey | ||
| Irányítószám | 072 54 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 870 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1370 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 107 m | ||
| Terület | 0,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602778°N 22.155278°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 19″48.602778°N 22.155278°E | |||
| Lakárd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lakárd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lakárd (szlovákul: Lekárovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykapostól 12 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett (Ungvártól 20 km-re nyugatra), az Ung két partján fekszik, az Alföld szlovákiai nyúlványának legkeletibb szélén.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorban, a bronzkorban és a vaskorban is éltek már emberek.
A falut 1401-ben „Lekardhaza” néven említik először. A későbbiek során 1404-ben „Lakarch”, majd 1427-ben „Lakardfalva” néven találjuk és ekkor 16 portája volt. A középkorban királyi birtokként Ung várának uradalmához tartozott. 1437-ben „Lakar”, 1451-ben „Lakard”, 1469-ben „Lekár”, 1499-ben „Lakard”, 1504-ben pedig „Lakaarth” a neve. A 16. században a Drugeth család birtoka, a nevickei uradalom része. 1588-ban 31 háztartás található a faluban, ebből 15 zsellérház volt. 1599-ben „Lakarth” néven említik az írott források. Később a Csákyak birtoka, majd a 18. században részben az ungvári uradalom része, részben a Leleszi prépostság birtoka.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „LAKART. Orosz falu Ungvár Várm. az Ungvári Uradalomban, lakosai többen ó hitűek, fekszik Jenke, és Őrnek szomszédságokban, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, el adásra módgyok van.”[2]
1828-ban 143 házában 948 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lakárt, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: Ungvárhoz nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 289 r. 553 g. kath., 5 zsidó lak. g. kath. paroch. templom. F. u. kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, utána az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része. A második világháború végén komoly harcok folytak, a település jelentős része elpusztult, az Ungon átmenő komppal együtt. 1945 és 1948 között a Szovjetunió része, Lekart néven, majd csehszlovák-szovjet államközi bizottsági döntés alapján visszakerült Csehszlovákiához.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 1392 lakosából 735 magyar és 595 szlovák anyanyelvű volt (az anyanyelvi adatok egyértelműen tévesek).[4]
1890-ben 1293 lakosából 76 magyar és 1213 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1412 lakosából 75 magyar és 1332 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1490 lakosából 44 magyar és 1419 szlovák anyanyelvű volt.
1930-ban 1460 lakosából 3 magyar, 23 zsidó, 723 ruszin, 696 csehszlovák nemzetiségű és 15 állampolgárság nélküli volt.
1941-ben 1478 lakosa volt.
1970-ben 1477 lakosából 1 ukrán, 5 cseh, 1471 szlovák volt.
1980-ban 1394 lakosából 2 magyar, 3-3 cseh és ukrán és 1384 szlovák volt.
1991-ben 1141 lakosából 3 morva, 2 ukrán, 1-1 cseh és ruszin és 1134 szlovák volt.
2001-ben 1047 lakosából 3 magyar és 1036 szlovák volt.
2011-ben 959 lakosából 4 magyar és 940 szlovák.
2021-ben 870 lakosából 834 szlovák, 11 magyar (1,26%), 5 ukrán, 5 egyéb, 15 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1784-ben épült a korábbi, 1774-ben lebontott templom helyén. 1834-ben egy földrengés súlyosan megrongálta, utoljára 1901-ben, egy tűzvész után építették újjá.
- A plébánia 1863-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve II. 1882, p. 334.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. december 6.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2006. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Lakárd Szlovákia térképén
- E-obce.sk
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
