Lézsa

	Lézsa (Ležiachov)
	; Lézsa zászlaja
	; Lézsa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1252
Polgármester	Katarína Michalková
Irányítószám	038 42
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	155 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	4,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 49″, k. h. 18° 51′ 28″48.980278°N 18.857778°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 49″, k. h. 18° 51′ 28″48.980278°N 18.857778°E
	Lézsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lézsa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lézsa (szlovákul: Ležiachov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra, a Turóc bal oldalán fekszik.

Története

1252-ben a turóci kolostor birtokaként „terra quinque villarum” alakban említik először. 1534-ben „Lesako” alakban említik. A következőkben „Lezechow” (1543), „Ležechowo” (1554), „Leziachow” (1565), „Ležachow” (1567), „Ležyachow” (1604) alakban szerepel a különböző írott forrásokban. A turóci prépostsághoz tartozott. 1715-ben 26 háztartás volt a településen. 1785-ben 37 házában 311-en lakták. A 18. század végén a kamarához került.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEZJACHOWO. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, az előtt a’ Nagy Szombati Je’sovita Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Znió Várallyához 1 órányira, kies helyen, Szent Györgynek szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, legelője elég, lakosai kiváltképen olajütők.”^[2]

1828-ban 32 házában 259 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lesziakov, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 252 kath., 7 evang. lak. Földje középszerü; legelője elég; olaj-kereskedés; liszt-malmok a Thurócz és Vriszka vizén. F. u. Pesti universitás. Ut. posta Rudnó.”^[3]

Lakói olajárusok voltak, melyet lenből és kenderből állítottak elő. Később főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Mai hivatalos nevét 1927-ben kapta.

Népessége

1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 148 lakosából 147 szlovák volt.

2011-ben 148 lakosából 144 szlovák.

Nevezetességei

Kápolnája 1811 és 1817 között épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]